László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

60 — Mt. 995—996. §§ — helyzetibe nem jöhet, hogy azt a dolgot, amelyet neki előbb még megszerezni kell, a vevőnek tényleg el és át nem adhatja; míg másrész* a közvetítő-ügylet természetéből következik az, hogy az imént vázolt adásvételi ügylet közvetítéséért, amelynek tárgyára nézve az ügynök a vonatkozó szerződés megkötésekor, vagy annak előtte közvetítő tevékenységet egyáltalán még ki sem fejthetett, az ily természetű szerződés tartalmából önként és okszerűen következő, tehát a szerződő felekre nézve külön kikötés nélkül .is irányadóul szolgáló feltétel beállta előtt a közvetítő ügynöknek díj nem jár. (C. 2152/1913.) Felperes engedményezési záradékot, amelyben az ellenérték felvétele nyugtázva van, felolvasás után az alperessel együtt aláírta ugyan, de alperes fizetést nem teljesített és felperes az okiratot az alperesnek át nem adta, hanem azt magánál visszatartotta. Ebből okszerűen arra vonható következtetés, hogy felperes a már okiratba foglalt engedmény érvényességét az ellenérték megfizetésétől, vagyis az alperes részéről való teljesítéstől, mint felfüggesztő teltételtől tette függővé. (C. 3867/1912.) Ha a szerződés megkötésekor a felfüggesztő feltétel már meghiúsult, a szerződés hatálytalan. (C. 2386/1920.) Az a fél, akinek kötelezettsége a másik féltől függő halasztó teltételhez van kötve, a szerződéstől elállhat, ha a másik fél a feltétel teljesítésével indokolatlanul késlekedik. (C4201/1918.) Az előszerződés (pactum de contrahendo) hatályát veszti, ha a (feleik által kölcsönösen szem előtt tartott feltevés nem vált valóra és a szerződő felek közt megkívánt kölcsönös bizalom megrendülését maga után vonó körülmény állott be. (C 4724/1922.) Az ügylettel elérni szándékolt cél, amennyiben az felismerhető, mint szerződési akaratot létesítő indok, az akarat elhatározás lényegét képezi és mint ilyen, a szerződés lényeges alkatrésze. (C. 2818/1920.) A szerződési akaratelhatározást előidéző feltevés (helyesen indok) a szerződés felfüggesztésére vagy felbontására csakis akkor vezethet, ha a szerződő íelek az indokot „kifejezetten" feltételnék fogadják el. (C. 1945/1921. Gr. XVII. 350.) ÖTÖDIK FEJEZET. Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiányai. 995. §. Szerződés értelmezésénél nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata irányadó.