László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

58 — Mt. 988—994. §§ — heti; tartozik azonban, ha erre a csődön kívül is kötelezlve volna, a feltétel bekövetkezése esetére biztosítékot adni. Akinek felfüggesztő feltételihez kötött követelése van, a csőd törnie g ellen igényelheti, hogy ez a fizetést a feltétel bekövetkezése esetére biztosítsa. A biztosítás annyiban követelhető, amennyiben a közadós arra csődön kívül kötelezve lett volna. Ez eseten kívül a csődbíróság a feltétel valószínű bekövetkezéséhez képest, belásása szerint határoz a felett, hogy a követelést kell-e és imily összegben biztosítani. Az egyik esetben úgy, mint a másikban a követelés csak azon arányban érvényesíthető, amelyben a követelések a csődtömegből kielégíttetnek. 1881:XVII. c. 190. §. 2. bek. A felifüggesztő feltételihez kötött követeléseknek megfelelő összegek, a feltétel bekövetkeztéig, bírói letétbe helyeztetnék, esetleg a 179. § értelmében gyümölcsözőleg elhelyeztetnek. 1881:XVII. tc. 197. §. Azon körülmény, hoigy a járadékok vagy a feltételhez kötött követelések fedezésére szolgáló összegek a tömegre még vissza nem szálltak a végfelosztás elhalasztására indokul nem szolgálhat. A csődbíróság azonban az ekként visszaszállható összegeik iránt a végfélosztás alkalmával anynyiban tartozik intézkedni, hogy megállapítja azon hányadot, mely szerint az említett összegek a névszerinti; kijelölendő hitelezők közt annak idején felosztandók lesznek. A felosztás iránt a további intézkedések az érdekelt hitelezők fellépésére történnek. A szerződő fedek között létesült jogviszonyra az, hogy a szerződés megkötésénél milyen feltevésből indultak ki, illetve, hogy mi képezte a szerződés létrejöttének indító okát? csalk akkor bírhat (befolyással, iha mindez a felek részéről a szerződés megkötésénél, mint a szerződésnek feltétele lett megállapítva. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint azonban a palicsi kis korcsma bérlete iránt felek között megkötött szerződésnek nem képezte feltételét az, hogy Palicson a tényleges viszonyokhoz lképest két korcsmánál több nem fog fölállíttatná E szerint az alperes bérfizetési kötelezettsége megállapításánál nem döntő a szerződő feléknek, a szerződésben fel-