László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
56 — Mt. 988—994. §§ — sítást követelhet tőle, kivéve ha a feltétel teljesülésének valószínűsége oly csekély, hogy a jognak nincs számottevő értéke. Ugyanily kértérítés és biztosítás kötelezettsége terheli a bontó feltétel alatt jogosult felet azzal szemben, akinek javára a feltétel teljesülése esetében az előbbi jogállapot helyreáll. 989. §>. Aki valamely tárgyról halasztó feltétel alatt rendelkezett, annak ezt a tárgyat érintő későbbi rendelkezései, amennyiben a feltételtől függő jogi hatást meghiúsítanák vagy csorbítanák, a feltétel teljesülése esetében hatálytalanok. Ugyanez áll bontó feltétel esetében annak a félnek rendelkezéseire, akinek joga a feltétel teljesültével megszűnik. Végrehajtás vagy csőd esetében a végrehajtást szenvedőnek vagy a közadósnak saját rendelkezéseivel egy tekintet alá esnek azok a rendelkezések, amelyeket az eljárás során rovásukra tettek. A nemjogosult személytől jogot származtató jóhiszemű személyek javára szóló szabályokat megfelelően itt is alkalmazni kell. 990. §. A feltételt teljesültnek kell tekinteni, ha teljesülését az a fél, akire ez hátrányos lenne, csalárdul megakadályozza. 991. §. Ha a halasztó feltételül a jogosult félnek vagy bontó feltételül a kötelezett vagy rendelkező félnek valamely cselekményét kötötték ki s ez a fél kijelenti a másiknak, hogy a cselekményt nem viszi véghez, a feltételt meghiúsultnak kell tekinteni. 992. §. Ha a szerződés megkötésekor a halasztó feltétel már teljesült vagy a bontó feltétel már meghiúsult, a szerződést feltétlennek kell tekinteni; ha ugyanakkor a halasztó feltétel már meghiúsult vagy a bontó feltétel már teljesült, a szerződés hatálytalan. Amíg nem tudni, hogy a feltétel már teljesült vagy már meghiusult-e, a jogosult jogának veszélyeztetése miatt úgy követelhet biztosítást, mintha a félté-