László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Törvénybe ütköző szerződés — 37 is személyes befolyásukkal támogatni és segélyezni fogják. E megállapodás a maga egészében jogilag nem egyéb, mint a nyilvános versenytárgyalás eredményének csökkentésére vagyoni előny ígérete és elfogadása által történt közreműködés, ami pedig a törvény által tiltott (1879. évi XL. tc. 128. %.), de mindenesetre egyenesen a jó erkölcsökbe is ütköző cselekmény. Minthogy pedig a törvény által tiltott vagy a jó erkölcsökbe ütköző eredmény iránt létesült szerződésszerű megállapodásra alapított teljesítést célzó vagy a nem teljesítésből származtatott vagyoni igények bírói oltalomban egyáltalában nem részesíthetők, ezeknél fogva stb (C. 455/1902.) Helyesen ismerte fel az elsőbíróság a peres feleknek arra irányuló közreműködéséi, hogy az árverési vételárat egymásra föl ne verjék s ekkép az árverés eredményét csökkentsék s minthogy ez a nevezett feleknek lényegében egyező előadása szerint abból a célból is történt, hogy az ingatlannak az elsőrendű alperes részére leütése esetében az ingatlan bizonyos része felperesnek jusson szóval, hogy az ily módon elérendő nyereségen osztozzanak, felperes és elsőrendű alperes ténykedése nemcsak a jó erkölcsökbe, hanem egyenesen tiltó törvénybe (1879 : XI, tc. 128. §) ütközik, az ily ténykedéssel kapcsolatos megállapodást pedig az elsőbíróság helyesen mondta ki bírói úton nem érvényesíthetőnek. (C. 2375/1909. Gr. II. 232.) A tisztességtelein versenyzésből támasztható igények törvényhozásilag szabályozva nincsenek, ennélfogva azok elbírálásánál csakis azt lehet szem előtt tartani, hogy az alperes a felperessel szemben követett-e el a fennálló törvények által tiltott olyan cselekményt, amely a felperesnek kárt okozott. (C. 4333/1909. Gr. II. 233.) A törvény csak a folyamatban levő vagy folyamatosítandó árverés eredményét védi a meghiúsítás ellen, de egy már foganatosítóit árverésre vonatkozó utóajánlat vagy egyéb jogorvoslat tekintetében nem zárja ki a felek szabad egyezkedését és annak szükség esetében bírói úton való érvényesítését. (C. 2990/1913. Gr. XVI. 732.) 973. §. A jóerkölcsbe vagy a közrendbe ütköző szerződés semmis. Megfélel a Bsz. 749., a K,j. 26. §-ának. 1894: XXXI. tc. 2. §. Bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis. Oly szerződések, mely szerint az egyik fél kötelezi magát, másik félnek bizonyos pénzösszeget fizetni, ha ez amannak nővérét nőül veszi, érvényes, minthogy ily ígéret sem nem erkölcstelen, sem a tényleges törvények által tiltva nincs. (Lfi. 6000/1879.)