László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
— Törvénybe ütköző szerződés — 35 Ha az alapügyleit tiltott ügylet, az ebből folyóiag adotfc fedezeti váltó alapján jogok nem érvényesíthetők. (C. 5748— 1923. Hj. T. VI. 128.) A törvény a bírót és bírósági hivatalnokot elzárja minden a hivatali állásukkal össze nem egyeztethető ügynöki tevékenységtől és így attól is, hogy egyes esetben ilyen tevékenységet díjazásért vállaljon. A közigazgatási tisztviselőnek ilyen jogcímű követelése bíróság előtt érvényesíthetőnek mondatott ki. (C. 4732/1918.) Az az ügylet, amelyet a felek abban az irányban kötnek, hogy a tiltott jogügylet folytán megkárosított félnek nyújtandó kártérítést közösen egyenlő részben viselik: sem a törvénybe, sem pedig a jó erkölcsökbe nem ütközik. (C. 6830/1922. M. Tára V. 20.) Aki tiltott játékból keletkezett adósság kifizetését — a keletkezés körülményeit tudva — elvállalja és ily adósságot tényleg ki is fizet, az adós ellen követelését bírói úton ki nem kényszerítheti. (C. 1999/1921. M. Tára III. 5.) A bíróság olyan kereseti követelés érvényesítésére, amelynek alapja a törvénybe vagy rendeletbe ütköző jogügylet, jogsegélyt nem nyújthat s ily igény bírói úton nem érvényesíthető. (C. 6568/1918. Mj. Dt. XII. 180.) 1879.-XL. te. 128. §,. Aki összebeszélés, a nyereségben való osztozás vagy más jutalom, vagy előny ígérete által a nyilvános árverés eredményének meghiúsítására vagy csökkentésére működik, úgyszintén, aki ilyen célból nyereségi részt, jutalmat vagy előnyt elfogad, két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A per adataiból kitetszőleg a kereseti követelés alapját ama körülmény képezi, hogy az R. Mór ellen foganatosított árveréskor peres felek közt oly megállapodás jött létre, miszerint alperes avégett, hogy felperes sikerrel árverelhessen, árverelni nem fog. Minthogy azonban ily megállapodás, illetőleg tilos összebeszélés folytán keletkezett szerződések nyilván a jóhiszemű hitelezők megkárosítására irányulnak; eszerint mint az erkölcsi fogalmakba ütköző (causa turpis) bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhatnak. (C. 6004/1887.) Noha az árverés eredményének csökkentésére irányuló megállapodás a bíróság előtt érvényesíthető követelés alapjául nem szolgálhat, mégis megítélendő az annak alapján támasztott követelés, ha az adós az árverés jogerőre emelkedése után is ígérte a fizetést. (C. 2520/1899.) A perben érintett árverésen megjelent árverezők, köztük felperesek és az elsőrendű alperes képviseletében az árverésen résztvevő másodrendű alperes között is az a megállapodás jött 3*