László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

26 — Mt. 960—961. §§ — egyező példányban olyan módon állítottak ki, illetve írtak alár hogy az egyik, a vevőnek átadott példányt csak az eladó, a másikat, az eladónak átadott példányt csak a vevő írta alá. (C. 2226/1921.) Az adásvételi szerződés a 4420/1918. M. E. sz. rendelet szempontjából írásbafoglaltnak tekinthető ákkor is, amikor az adásvétel összes lényeges körülményeire kiterjedő vételi ajánlatra a vevőkkel szemben az eladó kellő időben oly írásbeli nyilatkozatot tesz, amelynél fogva a vételi ajánlatot a maga egészében minden feltétel néllkül elfogadja, (C. 5417/1922. M.. Tára V. 7.) Amikor a jogügylet érvényessége alakiságok (pl. okiratbafoglalás, aláírás megfelélő számú tanú, hiteles személy közreműködése stb.) betartásától van függővé téve, az előírt alakiságok fennforgása az ügylet érvényes létrejöttének annyira lényeges feltétele, hogy azok semmi mással, tehát konkludens tényekkel sem pótolhatók. Ehhez képest a 4420/1918. M. E. számú kormányhatósági rendielet 1. §-ának ama rendelkezésével szemben, hogy az ingatlan elidegenítésénél a jogügylet érvényességéhez annak okiratbafoglalása szükséges és azzal szemben, hogy a jogügylet okiratbafoglaltnák csak akkor tökinthető, ha a megfelelő és kölcsönös jogmyiltkozatokat magábanfoglaló okiratot a szerződő felek aláírják, illetve a mindenben egyezően ikét példányban kiállított okiratnak a szerző félnek átadott példányát az átruházó fél és az átruházó félnék átadott példányt a szerző fél a maga idejében névaláírásával ellátja, az adásvételi szerződésnek ezt a kellékét nem pótolhatja sem a birtoknak és az ellenértéknek kölcsönös átadása, sem az, hogy az eladó részéről az eladásra vonatkozóan kiállított, de egyedül áltla (eladó által) aláírt okiratot a vevőnek átadta, esetleg elküldte. Ez utóbbi esetben (v. i. átadás, illetve elküldés esetén) az eladási ajánlat ugyan érvényesen jött létre, magának a jogügyletnek az érvényes létrejötte azonban attól függ, hogy a vevő az ajánlatot megfelelő időben és módon — ellenkező kikötés hiányában tehát a jelenlevők között pedig a válaszadásra S'ZÜkséges idő alatt — elfogadja és elfogadási nyilatkozatát aláírja. A díjlevélnek, mint ingatlant elidegenítő jogügyletnek érvényességéhez a 4420/1918. M. E, számú rendelet 1. §-a értelmében annak olkiratbafoglalása szükséges. Az elidegenítéshez kétoldalú jogügylet, vagyis szerződés lévén szükséges, a díjlevólnek mint elidegenítő jogügyletnek nemcsak a díjlevelet kiállító átengedési nyilatkozatát és aláírását, hanem annak, kindk részére a díjilevél kiállíttatott, elfogadási nyilatkozatát és aláírását is kell tartálmaznía. (C. 3251/1920. M. Tára II. 33.) I, Ingatlan ,,optió"-jának ugyanazok az érvényességi kellé, kei, amelyeket a bírói gyakorlaton alapuló anyagi jogszabályok