László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
—Szerződés létrejövetele — 13 kikötés vagy törvényi rendelkezés hiányában visszahat a szerződés megkötésének időpontjára, de nem érinti a jóváhagyó harmadik személy saját előző rendelkezéseinek vagy az ő jogán időközben végrehajtás vagy csődeljárás során tett rendelkezéseknek hatályát. Ha máshoz intézett egyoldalú jognyilatkozat hatálya függ harmadik személy hozzájárulásától, az 1—3. bekezdések szabályain felül megfelelően ugyanazok a szabályok állanak, mint a kiskorú részéről máshoz intézett egyoldalú jognyilatkozatokra. Megfelel a Bsz. 732., a Kj. 15. §-áraak. L. még a 983. §-í. A földbirtokreform törvényeknek az állami hozzájárulást szabályozó rendelkezéseit 1. a Dologi jog c. kötetben. Ha a felek valamelyikére a szerződés csak hatósági jóváhagyás után válhatik hatályossá, külön kikötés hiányában is csak e jóváhagyás tényleges bekövetkezése után érvényesíthet a másik szerződő fél jogokat e szerződésből; a későbbi szerző pedig, aki ennek tudatában szerezte meg a feltételes joghatályú szerződésben foglalt jogokat, a szerződés jóvá nem hagyása esetén jogelődétől nem követelhet kártérítést. (C. 1/1899.) I. A hatósági jóváhagyásra vagy hozzájárulásira szoruló szerződések is mindenesetre kötik a szerződő feleket addig, amíg a hatósági jóváhagyás vagy hozzájárulás megadásának kérdése függőben van, és a jóváhagyás vagy hozzájárulás megadásának bekövetkezésekor visszahat a szerződés megkötésének az időpontjára. — II. A szerződésnek ekként történő érvényessé válásával érvényesekké válnak a feleknek a jóváhagyásra vagy hatósági hozzájárulásra szoruló szerződés jóváhagyásától vagy a hatósági hozzájárulás elnyerésétől feltételezett ügyletei is. (C. 2526/1925. Mj. Dt. XIX. 33.) Harmadik személy hozzájárulásától függően kötött szerződés hatálytalan, ha a harmiadiik a szerződő felek egyikével szemben kijelenti, hogy nem járul hozzá az ügylethez. (C. 6253/1918. Mj. Dt. XIII.) MÁSODIK FEJEZET. A szerződések alakja. 960. §. Szerződést rendszerint bármely alakban lehet kötni.