László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Szerződés létrejövetele — lí vén, e vételár lefizetése, illetve annak alperes részére történt postára való feladása által a játékterv által a sorsjegy vevője részére biztosított és a sorsjegy kihúzása által arra eső nyereményij'Utallékban való részesedési jogot magának megszerezte. (C. 369/1908.) Aki a sorsjegy árát a húzás előtti napon, tehát olyan időben, amikor a húzás eredményéről tudomással nem bírhatott, a postatakarékpénztár lap felhasználásával az elárusítónak beküldötte, a sorsjegyet jogérvényesen megszerezte, habár az elárusító a sorsjegy árát csak a húzás után kapta meg. (C. 63/1910.) Az egyszerű gépügynöknél tett vételi ajánlat, annak az ügynök megbízójához történt beküldéséig joghatályossá nem válik, attól tehát az ajánlattevő adig az időpontig bármikor visszaléphet. (C. 518/1912,) Az elállás joghatálya nem függ attól, hogy a máslik fél az elállásról szóló értesítést megkap ja, elégséges annak kimutatása, hogy ez értesítés postára adatott. (C. 4005/1922.) A „kötelezettség nélkül" ajánlatot tett fél ajánlatának elfogadása után is jogosítva van visszalépni vagy ajánlatát módosítani. (C. 82/1923.) A kötelezettség inélkül vételi ajánlatot tett fél ajánlatának elfogadása után különleges indokolás, 'kivált pedig a változott viszonyokra való hivatkozás nélkül jogosítva van a válaszadásra rendes körülmények közt szükséges idő alatt akár ajánlatától visszalépni, akár ajánlatát módosítva, újabb ajánlatot tenni. (C. 939/1921.) Ajánlati versenytárgyalás eredményeként kötelmi jogviszony csak akkor létesül, ha a benyújtott ajánlatot az ily eljárásiban közvetlenül érdekelt fél el is fogadja, s ekként a két érdekelt fél között kölcsönösen kötelező megállapodás létesül. (C. 7000/1916. Mj. Dt. XII. 15.) A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatok, amennyiben azok alapján egyezség létre nem jön, csupán csak az egyezség megkísérlése végett tett ajánlat okinak tekintendők, amelyek el nem fogadtatván, kötelezettséget meg nem állapítanak. (C. 2501/1922. M. Tára III. 132.) 958. §. Árverés esetében a szerződés azzal jön létre, hogy az árverés alá bocsátott tárgyat a legtöbbet igérő javára leütik. Az árverési ígéret hatálya megszűnik, ha más árverező magasabb Ígéretet tesz, vagy ha az árverést befejezik anélkül, hogy a tárgyat a legtöbbet ígérő javára leütötték volna. Szóbeli árlejtés esetén e szabályok megfelelően állanak.