László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Törvényes elállási jog — 143 mivel a nyilvános árveréseknél bánatpénznek kikötése és letétele magában véve azzal a joghatállyal, hogy a legtöbbet igérő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphessen, nem bír, az 1875. évi XXXVII. tc. 278. és 279. §-ai pedig a fenforgó esetre még azért sem alkalmazhatók, mert az ingatlanok bérlete felett keletkezett szerződéseik a 262. §. szerint kereskedelmi ügyletnek nem is tekinthetőik. (C. 1472/1900.) A bánatpénz csak tényleges visszalépés esetében követelhető és nem akkor is, ha a szerződés más okból, esetleg az egyik fél kihágásából nem mehet teljesedésbe. Az, hogy az egyik elcserélt ingatlanon terhelési és elidegenítési tilalom van feljegyezve, a szerződés teljesítését niem teszi lehetetlenné. — Egy későbbi okiratban az ekkép terhelt ingatlan tulajdonosa a másák szerződő félnek okozott költség fizetésére kötelezvén magát azzal, hogy különben a bánatpénz felleled, az említett összeg itt már nem bánatpénz, hanem kötbér jogi természetével bír, mely összeg a 8 százalékot meghaladván, pusztán az elvállalt költség összege és az 1877 : VIII, tc, 1, és 2, §-ai értelmében a lejárat napjától 8 százalékos kamat ítélhető meg. (C, 370/1900.) Bánatpénz kikötése esetében a szerződő fél elálllási jogát a perben is érvényesítheti és ekkor őt egyébre, mint a bánatpénz fizetésére kötelezni nem lehet. (E, H. 78. sz. 3243/1896.) Aki a másik fél .által a szerződésnek akár csak részbeni teljesítése végett tett szolgáltatást elfogadta, attól bánatpénz fizetése mellett sem léphet viisssza, hanem csupán a szerződés teljesítését, nem-teljesítés esetén pedig kártérítést követelhet. (C. 3924/1920. M. Tára II. 77.) 3. Törvényes elállási jog. 1074. §. A törvényes elállási jogra, a fenntartott elállási jog szabályait a következő §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 1075. §. A törvényes elállási jog gyakorlását nem zárja ki, hogy az a tárgy, amelyet az elállásra jogosult félnek vissza kellene szolgáltatnia, véletlen eset folytán egészen vagy tetemes részben elpusztult, veszendőbe ment vagy lényegesen rosszabbodott. Nem zárja ki az sem, hogy ezt a tárgyat egészen vagy tetemes részben átalakították, ha a tárgynak az elállásra okot adó hiányossága csak a feldolgozás alkalmával tűnt ki. 1076. §. A törvényes elállási jog gyakorlása nincs