László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

140 — Mt. 1066—1073. §§ — sem azt hogy szerződésszegés esetén a másik fél az ügylettől el ne állhasson. (C 1079/1921. M. Tára III. 27.) I. Abban az esetben, ha az egyik szerződő fél kimutatja, hogy a szerződés foganatba vétele előtt a másik szerződő fél hibájából olyan tények merültek fel, .amelyeknek fenforgása esetében a szerződésnek teljesítése reá nézve a vagyoni romlás veszélyét rejtené magában, vagy hogy a másik fél magatartásából alaposan arra lehet okszerűen következtetni, hogy a szerződést vagy nem képes, vagy nem akarja hűen teljesíteni: úgy a maga részéről a szerződés teljesítését megfelelő biztosításadástól teheti függővé, ennek meg nem történte esetében elállhat. — II. A szerződésékre általában alkalmazandó ez a jogszabály haszonbérleti szerződés esetében is irányadó. (C. 844/1918. Mj. Dt. XII. 18.) I. Elállhat a kölcsönös szerződéstől a fél, akire nézve a szerződés a másik fél késedelme következtében érdekét vesztette. — II. Az elállási igény érvényesíthetésének nem előfeltétele az, hogy a szerződós tárgyát tevő dolog a szerződés megkötését megelőző időben volt fizikai állapotába vissza legyen Tielyezbető, hanem az dlálláshoz való jogosultság fenforgása esetén csak az szükséges e jog érvényesítéséhez, hogy a szerződés kötését megelőző időben volt jogi állapot legyen oly módon vissszaállítható, hogy a szerződött felek köziül egyik se gazdagodjék a másik fél károsodásával. (C. 7084/1916. Mj. Dt. XII. 26.) A másik fél teljesítési mulasztása esetére a szerződéstől való elállásra jogosított fél azáltal, hogy a teljesítésre haladékot adott, elállási jogát, ellenkező kikötés nemlétében, nem veszti el, mert a haladékadásnak csak az a következménye, hogy az elállási jog csak a haladék sikertelen lejáratával válik érvényesíthetövé. (C. 969/1922. M. Tára III. 133.) Általános szabály adásvételi szerződésinél, hogy amennyiben az eladó részéről a vétel tárgyának a vevő részére történt átadásával, illetőleg ingatlannál megfelelő telekkönyvi szolgáltatással, teljesíttetett és ekként a vevő tulajdonjogot nyert -— a vevőnek vételárfizetési késedelme nem ad jogot az eladónak az adásvételi szerződéstől való elállásra — kivéve, ha az énre vonatkozó jog fenn volt tartva. (C. 7290/1924. Mj. Dt. XVIII. 58.) Ha az egyik fél a szerződést egyáltalán, vagy nem a kikötött módon, kellő időben vagy helyen teljesíti, a másik félnek erre vonatkozó előzetes kikötés nélkül, nem a szerződés megszüntetéséhez, hanem csak ahhoz van joga, hogy annak pontos teljesítését és kártérítést követelhessen. (C. 4018/1918.) A szerződéstől való elállásnak következménye: az előbbi állapotnak a visszaállítása. Ehhez képest az eladó a kapott vételárt (feltétlenül és azonnal visszaadni tartozik és pedig ellenkező kikötés hiányában akkor is, ha az eladásiból, illetve az