László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

138 — Mt. 1066—1072. §§ — ről kitűzött megfelelő határidő alatt vissza nem szerzi vagy a tehertől nem mentesíti. Ugyanez áll, ha a tárgy elidegenítése vagy megterhelése az elállásra jogosult fél ellen folyamatba tett végrehajtás vagy csődeljárás során következett be. 1070. §. Az elállás joga megszűnik, ha a jogosalt azt a kikötött időben, s ha időt nem kötöttek ki, a szerződés megkötésétől számított harminc nap alatt nem gyakorolja. 1071. §. Ha az egyik vagy a másik részen több érdekelt van, az elállás jogát csak vala'mennyi jogosult együttesen és csak valamennyi ellenféllel szemben gyakorolhatja. Az elállás joga megszűnik minden jogosultra nézve, ha egyikükre nézve megszűnt. 1072. §. Ha kikötötték, hogy az egyik fél elállhat a szerződéstől, ha a másik fél nem teljesiti kötelezettségét, és vitás, hogy teljesítette-e, az előbbi félnek elálló nyilatkozatával szemben az utóbbi felet terheli e tekintetben a bizonyítás, kivéve ha kötelezettsége valaminek nemtevésében áll. Ily kikötés esetében egyébként a törvényes elállási jogra vonatkozó szabályok állanak. Megfelel iá Bsz. 838—843. ós 845., a Kj. 117—.123. ^-ainaik. 1875 : XXXVII. tc. 364. §. Ha a feleik abban állapodtak meg, hogy az eladó a szerződéstől tetszése szerint visszaléphessen, a vétel felbontó feltétel alatt kötöttnek tekintetik. A visszalépési jognak, más megállapodás hiányában, a szerződés megkötésétől számítandó három nap alatt kell gyakoroltatni. 365. §. A visszalépési jog gyakorlásával a vétel joghatályát veszti. !Ily esetben a vevő a vétel tárgyát, az eladó pedig a ivételárt köteles visszaadni. Ha a Vétel tárgya általában nem, vagy rosszabb állapotban adatik viszsza. a vevő az ebiből eredő kárt megtéríteni tartozik.