László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

130 — ML 1053—1063. §§ — hogy a teljesítés egyáltalán helyettesíthető nem volt, vagy pedig ha a teljesítés magábanvéve helyettesíthető volt, amennyiben igazolja, hogy közbejött betegségének természeténél és körül­ményeinél fogva még a helyettesítés útján leendő teljesítésről sem állott módjában gondoskodni. (Lfi. 12129/1877.) Alperes beismerte, hogy felperes a szerződést, habár elké­setten, teljesítette, minthogy pedig ily esetben a K. T. 275. §-a szerint kötbér nem követelhető, ha a szerződés teljesítése fen­tartás nélkül elfogadtatott és minthogy alperes nem is állította, annál kevésbé bizonyította, hogy ő a gépek átvételekor a kötbér iránti igényét fentartotta volna, viszonkeresete a kellő alappal nem bír; megjegyeztetvén, hogy ama körülmény, miszerint al­peres a gépeket nem közvetlenül maga vette át, figyelembe nem jöhet, mivel rajta állott akkép intézkedni, hogy a fentartás szükség esetére megtörténjék. (C. 702/1886.) A kötbér megítélése magában véve — azaz külön e rész­beni határozott és világos megálapodás hiányában — nem zárja ki fogalmi szükségességgel azt, hogy ugyanazon perben az adott foglaló elvesztése, iletőleg a kapott foglaló kétszeres visszatérí­tése is megítéltethessék, (Lfi. 12129/1877.) Kötbér az a vagyonérték, ami valamely szerződési köte­lezettség teljesítésének biztosítására köttetik ki és a kötbér mel­lett rendszerint az illető kötelezettség teljesítése vagy nem tel­jesüléséből származó kár is követelhető. (C. 197/1900.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a 'kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésére is vezet­hető vissza, vagy ha teljesítés véletlen baleset miatt vált lehe­tetlenné, avagy ha a teljesítés minden fentartás nélkül elfogad­tatott. (C. 29/1900.) A kötbér jogi természetével nem ellenkezik az, hogy csak egyik szerződő íél javára és arra az esetre köttessék kii, ha a köt­bér fizetésére .kötelezett fél a szerződést kellő időben nem tel­jesíti és habár rendszerint a kötbér megállapított összegének előzetes letétele nem .követelhető, hanem ez rendszerint a meg­határozott esetre szóló fizetési kötelezettség elvállalásából áll, •mindamellett, ha a felek, ettől eltérően, annak előzetes letételé­ben vagy valamely más címen letett összegnek kötbér jellegével leendő felruházásában állapodtak meg, ez a letett összeget köt­bér jellegétől meg nem fosztja, hanem az a szolgálattevőnek be­következett késedelmével esedékessé válik. (C. 17/1900.) A kereskedelmi törvény 273. §-ának rendelkezése nyomán kifejlődött bírói gyakorlat a kötbér összegében a felek részéről rendszerint előzetesen meghatározottnak tekinti azt a kárt is, amely bekövetkezhetik a kötbér által biztosított szerződéssze­gés által, minélfogva a kötbér károsodás kimutatása nélkül is megítélhető s a kikötésnek nem képezi feltételét a vagyonjogi ér­dekeknek kapcsolatos megjelölése. De másfelől a kötbérnek ki­kötése nem bír az önálló szerződésnek jellegével, hanem osak

Next

/
Oldalképek
Tartalom