László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Harmadik szem. javára kötött szerz. — 119 jóváhagyása akkor is hatállyal bír, ha ez az esemény megtörténte után következik be. E § hatályát az életbiztosítási ügyletre is kát erjeszti: az 1875 : XXXVII. tc. 506. §. Az oly ügylet, amellyel valamelyik szerződő fél a másikkal szemben harmadik személy javára valamely kedvezményt köt ki, eme harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt kikötő fél a maga javára is köt ki előnyöket. (C. 605/1902.) A harmadik személy javára kötött szerződésben biztosított jogot a jogosított már a szerződésiről történt értesítés idejében szerzi meg és így az a körülmény, hogy az átengedett követelés csak a szerződő fél halála után válik esedékessé, a felek között létrejött ajándékozási ügyletet halálesetre szólóvá nem teszi. (C. 306/1901.) Joggyakorlatunk elismeri a harmadik személyek javára kötött szerződések joghatályosságának lehetőségét és a szerződés értelmezésének keretébe tartozik a felek ügyleti akaratának, vagyis annak vizsgálata, hogy harmadik; személyek javára kötött szerződés esete mennyiben forog fenn és ha igen, szerződő felek a szerződésből közvetlen jogot kívánitak-e a harmadik személynek biztosítani. (C 7790/1906.) A szerződő fél az általa harmadik személynek javára kikötött jogok biztosítását követelni jogosítva van. (C. 4662/1892.) Aki valamely használati jogot nem kizárólag a maga, hanem egy harmadik javára is szerzett, erről a jogról harmadik hozzájárulása nélkül az erre kiható hatállyal le nem mondhat. (C, 605/1902.) Harmadik személy javára kötött szerződés alapján a harmadik személy közvetlen -jogokat szerezhet, mely jog a harmadik személy értesítésétől és elfogadásától ás függetlenül már a szerződési nyilatkozat megvételével hatályossá válik és annálfogva a közvetlen szerződők akaratával sem hatálytalanítható, amiért is a harmadik személy perben állása nélkül a szerződés semmisége el nem bírálható. (C. 403/1905.) Joggyakorlatunk érvényesnek ismeri ugyan el azokat a szerződéseket, melyek harmadik személy javára kötnek ki szolgáltatást is ily szerződés alapján, amennyiben az a szerződő felek akaratának, illetőleg a jogügylet természetének megfelel, a kedvezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruházottnak tekinti, anélkül, hgoy a kedvezményezett részéről elfogadási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szükséges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azonnal és feltétlenül a javára kikötött jogot, különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet jövendőbeli örök-