László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

116 — Mt. 1037—1048. §§ — harmadik személy részére kötötte ki, felismerhetően ennek érdekéről nagy egyúttal erről is akart gondoskodni. 1038. §. Amíg a kedvezményező a kedvezményest a javára kötött szerződésről nem értesíti, kétség esetében ő rendelkezik a kedvezményes jogáról. A kedvezményezőnek ez a rendelkezőjoga, ha a kedvezményes joga halasztó feltételhez vagy kezdő határidőhöz van kötve, kétség esetében az értesítés után is fennmarad, amíg a feltétel nem teljesül, vagy a határidő be nem következik. 1039. §. Rendelkezőjogánál fogva a kedvezményező, hacsak az adóshoz való viszonyából más nem következik, az adóshoz intézett nyilatkozattal egyoldalúan más kedvezményest jelölhet ki, vagy a maga részére követelheti a szolgáltatást. A kedvezményest végintézkedéssel is ki lehet jelölni, ha a rendelkező jog a kedvezményezőt haláláig illeti. A kedvezményező, amíg rendelkezőjoga van, az adóssal egyetértve egyéb tekintetben is megváltoztathatja vagy meg is szüntetheti a szerződést. 1040. §. Ha a kedvezményező az adóstól kiállított kötvényt, járadéklevelet vagy a hitelező igazolására szolgáló más okiratot a kedvezményesnek átadja, ezt kétség esetében úgy kell tekinteni, mint lemondást a rend elkező jogról. 1041. §. A kedvezményezőnek rendelkező joga végrehajtás alá nem vonható, és hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, örökösére át nem száll. A kedvezményes joga a kedvezményezőt illető rendelkezőjog sérelme nélkül átszáll örökösére. 1042. §. Rendelkező jogának tartama alatt csak a kedvezményező követelhet a kedvezményes részére teljesítést vagy biztosítást. Ily követelés a kedvezményezőt kétség esetében rend elkező jogának megszűnte után is megilleti. 1043. §. Az adós javára a kedvezményezőnek oly jognyilatkozatai is hatályosak, amelyeket a szerződésre