László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)
— Megtámadhatóság — 81 megindítását a választmány is elhatározhatja s ez esetben a tömeg részére külön képviselőt rendelhet. A csődhitelezőket a megtámadási keresetnél beavatkozási jog illeti. 27. §. Megtámadhatók: 1. a közadóisnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése (244. 4) után kötött azon ügyletei, melyeknek megkötése által iá esődhitelezők megkárosíttattak, feltéve, hogy a másik f élnek az ügylet megkötésekor a osődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 2. a köz adósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítés vagy a biztosítás elfogadásakor a csődnyítási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; 3. a közadóísnák a csődnyítási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után, vagy ia csődnyitási kérvény beadását, illetőleg a fizetések megszüntetését megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által valamelyik hitelezőjének olyan biztosítást vagy kielégítést ád, melyhez annak általában, vagy akkor miég joga nem volt; ha csak a hitelező oly tényeket nem igazol, melyekből jogszerűen következtethető, hogy neki a jogcselekvény idejekor, az első esetben a csődnyítási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről; az utóbbi esetben pedig az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. A közadós azon jogcselekvényeinél, melyek a csődnyítást 6 hónappal megelőzőleg történtek, a megtámadásra indokul nem szolgálhat az, hogy a másik félnek a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. 28. §. Amennyiben a csődnyítást megelőzőleg lkét éven belül keletkeztek, megtámadhatók: 1. a közadósnak azon jogcselekvényei, melyek által örökségrőil vagy hagyományról lemond; továbbá azon ügyletei, melyeket visszteher mellett kötött, amenynyiben azok tárgyát nem a szokáisos ajándékok képeDr. Szende Péter Pál: Kötelmi \o<< 6