László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

í70 — Mt. 1004—1007. §§ — lényeges és menthető tévedésben volt, a jogügylet hatálytalanítását követelheti. (C. 4140/1918.) Az, aki szerződéses nyilatkozata megtételénél tévedésben •olt, megtámadhatja tett nyilatkozatát akkor is, ha abból a nyilatkozatból a másik félre ingyenes vagyoni előny, vagy aránytalan nagy nyereség hárulna. (C. 1978/1919.) Jogszabály, hogy aki valamely 'jogügyletnek tévedés miatt hatálytalanítását kéri, nincs jogosítva a hatálytalaníttatni kért jogügylet alapján neki járó szolgáltatást elfogadni. Aki tévedésének felismerése után a másik -fél szolgáltatását bírói letétből felveszi, ezáltal a szerződést magáévá tette és azt megerősítette, ennélfogva annak hatálytalanítását sikerrel nem kérheti. (C 3972/1916.) A kötelező igéret visszavonható, ha az ígérettevő tételénél az ennek lényeges indokát tevő feltevésekre nézve tévedésben volt. (C. 118/1904.) Az egyezség tévedés alapján hatálytalanítható, midőn a vevő fél ügyvédje, aki mérnöki dolgokban nem szakértő, az, egyezséget abban a feltevésben fogadta el, hogy a mérnök felmérése helyes, holott a hiány sokkal nagyobb a mérnök által megállapítottnál. (C. 128/1908.) A vételi ügylet nem érvényteleníthető, ha a tévedés nem a vevő és az eladó közt forgott fenn az eladott ingatlan azonossága iránt, hanem ha az egy korábbi tévedésnek volt a folyománya, amely az eladó és a perben nem álló harmadik személy közt merült fel azáltal, hogy az utóbbi az állítólagos osztály részébe jutott ingatlant téves helyrajzi számmal jelezte. (C. 1812/1905.) Amennyiben a végrendelet későbben véletlenül előkerült, nyilvánvaló, hogy felperesek a kérdéses végrendelet létezésének tudomása nélkül a szóban levő osztályt nem a saját elhatározásukból, hanem azért tették, mivel az osztály indító okára nézve tévedésben voltak, vagyis akkor nem tudhatták, hogy az: örökhagyó után oly érvényes végrendelet maradt, melynek alapján az alperesekkel, megosztott egész hagyaték kizárólag őket illeti meg. Minthogy ekként a felperesek részéről az ő hibájukon kívül fenforgott tévedés magának az ügyletnek lényegére vonatkozik, felperesek annak érvénytelenítését és ennek következményeiül jogosan kérhetik azt, hogy az általuk az alperesek részére tévedésből kiszolgáltatott hagyatékbeli értékek nekik visszaadassanak, még pedig annyival inkább, mert nincs olyan jogszabály, melynél fogva valamely ügyletnek tévedés okából való érvénytelenítését csak az kérhetné, aki az ügylet kötésénél az eshetőleges tévedés tekintetében kifejezetten jogfentartással élt. LC. 3795/1902.) Az összeszámolás ténye felmenti ugyan a felperest attól, hogy az összeszámolás alkalmával emgállapított követelésének fennállását és valódiságát bizonyítsa, de nem zárja el az első-