László jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat „Magyarország magánjogi törvénykönyve” javaslatának rendszerében. III. kötet első rész (Budapest, 1928)

— Színlelt szerződés — 65 Ha a színlelt szerződés más jogügyletet palástol, a palástolt jogügylet érvényességét a reá vonatkozó szabályok szerint kell megítélni. Színlelt írásbeli szerződést kötő felek egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amelyet harmadik személy vétlenül azáltal szenved, hogy a szerződés érvényességében megbízik. Megfelel a Bsz. 714., a Kj. 52. §-ának. 1000. §. Oly szerződés, amellyel az egyik fél valamely vagyontárgyat bizalmi viszony alapján azzal a kikötéssel ruház át a másik félre, hogy ez az átvett vagyontárgyat meghatározott körülmények között visszaszolgáltatni köteles, kétség esetében nem esik a színlelt szerződéssel egy tekintet alá. Üj szakasz; megfelel a Kj. 53. <^-ának. 1410 1926. M. E. sz. rendelet a csődönkívüli kányszeregyezségí eljárasról. 78. §. Amennyiben ebből a rendeletbői más n^m következik, semmis az adós vagy más személy és egyes hitelezők között létesült megegyezés, amely a hitelezőnek ikülön előnyöket igér vagy biztosít. Az ily megegyezés vagy annak elpalástolását célzó jogügylet alapján teljesített szolgáltatást a teljesítéstől számított két éven belül vissza lehet követelni. A két évi batáridő folyására az elévülés szabályai megfelelően állanak. A magánjog szerint fennálló kártérítési követelés érintetlen marad. Színleges jogügyletek az anyagi jogszabályok értelmében semmiseknek tekintendők és azok alapján történt jogszerzésnek a szerződő felek egymásközötti jogviszonyában nincs jogi hatálya. (C. 3549/1921.) A színleges szerződés semmis. Színleges ügylet semmissége következtében érintetlenül maradt tulajdonjog visszaállítására irányuló követelés nem olyan, amelyet, mint erkölcstelen alapon állót, bírói oltalomban részesíteni nem lehet. (C. 2243/1921.) A színlelt jogügylet érvénytelenségi okot csak annyiban képez, amennyiben a szerződésre lépett felek között éppen semmi jogügylet sem jött létre, ellenesetben az a jogügylet nyer érvényt, melyre a felek akarata irányozva volt. Nem érvényteleníthető tehát a szerződés azon az alapon, hogy az A) a. a szerDr. Szende Péter Pál: Kötelmi jeij