A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

a következményeit azonban a bíróságok túlértékelték a büntetés kiszabása körében. A terheltnek a népnevelők előtt, valamint a tsz. közgyűlésén tett kijelentései, azoknak a tartalmára ós a kijelentéseknek a körülményeire tekintettel a BHÖ 31. pontjának (1) bek. a) alpontjában felvett bűntettben való bűnösség megállapítására nem adnak alapot. A bűnösségnek ezek miatt történt megállapítása törvénysértő. Az italboltban több alkalommal tett ós tüzetesen részletezett kijelentések megtételével azonban a terhelt elkövette a tsz elleni folytatólagos izgatás bűntettét. Ennek a cselekménynek az értékelése és az ügy jelentőségének megítélése körében nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy ezeknek a kijelentéseknek a megtétele idejében a terhelt már tagja volt a tsz-nek. Az italozás közben tett kijelentései arra mutatnak, hogy a népnevelők nem oszlatták el azt az aggályát, amely szerint a tsz-ben a tagok megélhetése kellőképpen biztosítva nincsen. Nem vették figyelembe az eljárt bíróságok azt sem, hogy a terheltnek a magatartása részben ellentétes volt az italozás közben tett kijelentéseivel. Az elsőfokú bíróság ugyanis tényként állapította meg, hogy a terhelt már a belépésekor átadott a tsznek 3 hold földet, amelyet be is vetettek. Ugyanekkor átadta a tsz-nek használatra a vetőgépét is. Ezek a tények azt mutatják, hogy a terhelt másként cselekedett, mint beszélt. A terheltnek az egész magatartását értékelve nagyobbfokú zavarosságra lehet következtetni. Nem lehet azonban azt megnyugtatóan megállapítani, hogy a terhelt határozottan szemben állana a népi demokráciával és a mezőgazdaság szocialista útjával. Az eljárt bíróságok által kirótt büntetés alkalmazására azonban a terhelt egyéni nevelése érdekében nincs szükség. A kiemelt körülményekre tekintettel a terhelt bűnösségének a mérve lényegesen kisebb, mint ahogyan azt az eljárt bíróságok a büntetés kiszabása körében értékelték. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel az ítéleteket a büntetés kiszabására vonatkozó részükben hatályon kívül helyezte. A bűnösség köréből a népnevelők előtt és a tsz közgyűlésen tett kijelentéseket mellőzte. Ezzel a terhelt bűntettet képező kijelentéseinek a köre szűkült. A bűnösség körében alapul vett cselekményeknek szűkebb körre korlátozását a büntetés kiszabása körében kellett értékelni. A Legfelsőbb Bíróság a terheltet főbüntetésül 10 (tíz) hónapi börtönre ítélte, mellékbüntetésül a büntető törvényben felsorolt egyes jogai gyakorlásától egy évre eltiltotta. Egyben megállapította, hogy a terhelt börtönbüntetését kitöltötte. (1960. VII. 6. — B. törv. V. 940jl960.) 53