A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A Legfelsőbb Bíróság ügyészi óvás folytán elbírálva az ügyet, Bf. III. 2460/1959/16. számú ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és a terheltet tiltott határátlépés és hűtlenség bűntettében mondotta ki bűnösnek. Ezért 2 évi börtönre és 3 évi egyes jogoktól eltiltásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kifejtette, hogy a terhelt közléseivel a BHÖ 37. pont (3) bekezdésébe felvett, a 38. pont első bekezdése szerinti büntetendő hűtlenség bűntettét valósította meg. Az ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke által emelt törvényességi óvás alapos. Az 1954. évi 17. sz. tvr. 11. § első-^ljekezdése akként rendelkezik, hogy az 1930. évi III. tv. 58 — 71, illetőleg ak-r934. évi XVIII. tv. 2—4 §-aiban meghatározott bűntettek tekintetében a büntető eljárásra kizárólag a budapesti fővárosi bíróság illetékes. Az említett törvényhelyben meghatározott, hűtlenség bűntette tekintetében tehát a megyei bíróság nem járhatott el. Elért a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa a törvénysértést megállapította, a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte és az ügyet új eljárásra a kizárólagos illetékességgel bíró fővárosi bírósághoz utalta. A Bp. 227. § (3) bekezdése értelmében a hatáskör vagy kizárólagos illetékesség megsértése esetében a hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg a Legfelsőbb Bíróságnak mindig határoznia kell a terhelt fogvatartása kérdésében, illetőleg a szükséges biztonsági intézkedést kell elrendelnie. Mint a miniszteri indokolásból ki tűnik, ezekben az esetekben ugyanis „nem a törvényes hatáskörében, illetőleg illetékességi kőiében eljáró bíróság hozott ítéletet; a hozott ítélet tehát nem bírhat jogerőhatással". Minthogy a terhelt 1 évet és két hónapot volt ebben az ügyben fogva, előzetes letartóztatása elrendelésének — figyelemmel a várható büntetésre — törvényes alapja nincsen. Ezért az elnökségi tanács a terhelt szabadlábrahelyezését rendelte el. (1960. IX. 10. — B. törv. eln. tan. 1137/1960.) Izgatás bűntette Izgatás bűntettének megvalósítása nagybirtokos államosított ingatlanának , ,megvásárlásávaV\ 42. B. M. a felszabadulás előtt 500 holdas földbirtokos volt, birtoka az 1945. évi földreform hatálya alá esett. Bízott abban, hogy a népi demokratikus államrend megváltozik, földbirtokát vissza fogja kapni. Ezért, és könnyebb megélhetésének biztosítása végett 1952. év folyamán parasztok körében azt a hírt terjesztette, hogy birtokát vissza fogja kapni, és 1952 novemberétől különböző alkalmakkor 10 vevőnek eladott összesen 94 kat. hold szántó és erdőingatlant. 43