A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Utólagos összbüntetésbe foglalás feltételeinek mely időpontban kell fennállni ? 32. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás elbírálása során kimondotta : A Btá. 59. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a börtönbüntetések utólagos összbüntetésbe foglalásának csak olyan bűntettek tekintetében van helye, amelyeknek végrehajtása még nem történt meg. Ennek az előfeltételnek akkor kell meglennie, amikor az összbüntetés kiszabásának a lehetősége megnyílik, azaz a legutóbbi börtönbüntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában. Az adott esetben a legutolsó börtönbüntetést kiszabó ítélet 1959. július 2-án emelkedett jogerőre, ekkor tehát az összbüntetés kiszabásának előfeltételei fennállottak, mert az 1958. augusztus 27-én jogerőre emelkedett ítéletben kiszabott 8 hónapi börtönbüntetést a terhelt még nem töltötte le. (1960. V. 16. — B. törv. 699/1960.) 33. A Btá. 59. §-ának (1) bekezdése szerint a börtönbüntetések utólagos összbüntetésbe foglalásának csak olyan börtönbüntetések tekintetében van helye, amelyeknek a végrehajtása még nem történt meg. Ennek az előfeltételnek akkor kell meglennie, amikor az összbüntetés kiszabásának lehetősége megnyílik, azaz az összefoglalandó legutóbbi büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésének, nem pedig az összbüntetést kiszabó ítélet meghozatalának az időpontjában. Ebből egyrészt az következik, hogy ha az elítélt a legutóbbi büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésekor még a korábbi börtönbüntetését töltötte : az utólagos összbüntetés kiszabásának nem akadálya az, hogy az összbüntetést kiszabó ítélet meghozatalának az időpontjában korábbi büntetésének végrehajtása már befejeződött; másrészt pedig az, hogy a korábbi büntetés nem foglalható összbüntetésbe, ha annak végrehajtása a legutóbbi büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedésének az időpontjában már megtörtént. (1959. IX. 1. — B. törv. 1204/1959.) Feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetéssel kapcsolatban utólagos összbüntetésbe foglalásnak már nincs helye. 34. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás elbírálása során kimondotta : A bíróság olyan büntetést foglalt összbüntetésbe, amelyből a terheltet a belügyminiszter az összbüntetési ítélet meghozatala előtt feltételes szabadságra bocsátotta. Erre tekintettel az összbüntetés kiszabása egyértelmű a feltételes szabadság megszüntetésével, a börtönbüntetés hátralevő része végrehajtásának elrendelésével. A feltételes szabadságra bocsátás esetén viszont a hátralevő rész végrehajtásának elrendelése nem a bíróság, hanem a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Így a bíróság csak abban az eset34