A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Bp. 227. § (1) és (4) bekezdése alapján a megalapozatlanságban megnyilvánuló törvénysértést megállapítva a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte és az ügyet a járásbírósághoz új eljárásra visszaküldte. (1959. VI. 8. — B. törv. III. 1016/1959.) A visszaesés, mint minősítő körülmény szempontjából bűntettség alatt a jogerős elítéltséget kell érteni. 239. A terhelt 1957 augusztus havában M. sértett kézitáskájából 300 Ft készpénzt, 1957 szeptember 27-én F.-né 'sertett zsebéből annak, 800 Ft értékű karóráját és 1957. szeptember havában szállásadójának M.-né sértettnek 280 Ft értékű ingóságát ellopta. A lopott pénzt és ingóságokat néhány nap múlva, cselekedeteinek felfedezése után, a sértettnek vissza­adta. A járásbíróság az 1958. évi május hó 10-én kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki súlyos visszaesőként elkövetett három rendbeli lopás bűntettében és ezért egy évi börtönbüntetésre ítélte. Egyben elrendelte a kerületi bíróság, illetve a fővárosi bíróság által társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett sikkasztás bűntetté miatt 1955-ben kiszabott, de a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi január hó 23. napján kelt kegyelmi elhatározása folytán 3 évi próbaidőre felfüggesztett 6 hónapi börtönbüntetés, továbbá a kerületi bíróság, illetve a fővárosi bíróság által ugyancsak 1955-ben lopás bűntette miatt kiszabott, de ez esetben is az El­nöki Tanács 1957. évi április 11-én kelt kegyelmi elhatározása folytán 3 évi próbaidőre felfüggesztett egy évi börtönbüntetés végrehajtását. A megyei bíróság az 1959. évi június hó 14. napján kelt ítéletével a járás­bíróság fenti ítéletét megváltoztatta akként, hogy a visszaesőként való minősítést mellőzve a terhelt cselekményeit három rendbeli, ebből egy eset­ben értékre tekintettel minősülő lopás bűntettének minősítette és a terheltet 2000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az előző — próbaidőre felfüggesztett — bünte­tések végrehajtásának kimondását mellőzte. A legfőbb ügyész a megyei bíróság ítélete ellen törvényességi óvást emelt. — Az óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. A megyei bíróság a terhelt cselekményének a járásbíróság által történt minősítését és a kiszabott büntetést azért változtatta meg, mert álláspontja szerint a terhelt az előző vagyon elleni bűncselekmények miatt vele szemben kiszabott börtönbüntetéseket nem állotta ki és eszerint a visszaesőkénti minősítés alapját képező, a BHÖ 430. pont (2) bekezdésében írt törvényi előfeltétel nem valósult meg. i A megyei bíróság álláspontja nem törvényszerű. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásaiban is kifejezésre jutott állandósult bírói gyakorlat szerint a visszaesésnek mint minősítő körülménynek szempontjából a bűntetettsóg 309

Next

/
Oldalképek
Tartalom