A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

utolján, amikor a sértett a munkával végzett, a terhelt megkérte őt, hogy vele nemileg közösüljön. A sértett eleinte tiltakozott, később azonban a közösülésbe beleegyezett és három esetben közösült a terhelttel. A terhelt minden közösülés után 10 — 20 Ft-ot adott a leánynak. A járásbíróság perorvoslat hiányában jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki H. Gy. terheltet megfertőztetés bűntettében. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. — A törvényességi óvás alapos. A vád tárgyává tett bűntett magánindítványra üldözendő. Ezért a járásbíróságnak mindenekelőtt tisztázni kellett volna, hogy a sértett, illetve annak törvényes képviselője a magánindítványt a megszabott határidő alatt előterjesztette-e. A járásbíróság azonban e vonatkozásban nem derítette fel kellően az ügyet, a tárgyaláson felmerült ellentétes adatokat nem mérlegelte és erre nézve tényállást sem állapított meg. A sértettnek a bűncselekmény elkövetése idején volt életkora az ügy helyes elbírálása szempontjából ügydöntő körülmény. A járásbíróság azonban a sértett születési anyakönyvi kivonatát nem szerezte be és azt, hogy a sértett mikor született, tényként nem állapította meg. A vád tárgyává tett bűntettnek egyik törvényi tényálláseleme, hogy a 14. életévét be nem töltött leány tisztességes legyen. A védelem bizonyítási indítványt terjesztett elő és tanúk kihallgatását kérte annak a körülménynek az igazolására, hogy a sértett a cselekmény elkövetése előtt még 1957 óv nyarán a községi szérűskertben több fiatalemberrel a szemérmet súlyosan sértő módon — azok kölcsönös jelenlétében — közösült. A járásbíróság erre nézve az összes indítványozott tanút nem hallgatta ki és az egyes tanúk kihallgatásának mellőzését nem indokolta meg. A járásbíróság a sértett orvosi megvizsgálására vonatkozó, a nyomozati iratoknál elfekvő orvosi bizonyítványt a tárgyaláson nem ismertette, azt a tárgyalás anyagává nem tette és eszerint arra az ítéletében iratellenesen hivatkozott. A tárgyaláson adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a terhelt elmebetegségben szenved. Ehhez képest pedig a 8/1954. I. M. sz. rendelet 16. §-a értelmében a terhelt elmeállapotát két orvosszakértővel meg kell vizsgáltatni. Ezt azonban a járásbíróság elmulasztotta. (1959. III. 18. — B. törv. 272/1959.) Vérfertőzés bűntette Vérfertőzés bűntetténél folytatólagosság megállapítása. 178. Az ítéleti tényállás szerint: K. GY. 1957 őszétől kezdődően 15 éves Mária nevű leánygyermekével az atyai szereteten túlmenően foglalkozott, így : csókolgatta, ölébe ültette, nemi szervét fogdosgatta, míg végül 229