A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

szándéka ténylegesen nem irányult a közös háztartásban élő rokonának a megbüntetéfcére, hanem csak a kárigényének az érvényesítésére. A legfőbb ügyész a városi bíróság ítélete ellen törvényességi óvást emelt, mert az ítélet anyagi büntető jogszabályt sért. — A törvényességi óvás alapos. A sértettnek a rendőrségi panaszfelvételi jegyzőkönyvben levő — sajátkezűleg aláírt nyiltkozata — teljesen világos ós határozott, és semmi kétséget nem hagy a tekintetben, hogy a sértettnek a nyilatkozatban félreérthetetlenül kifejezésre juttatott akarata nemcsak a kára megtéríttetósóre, hanem ezenfelül a terhelt személyében megjelölt tettesnek a megbüntetésére is irányult. Ezzel — a magánindítvány fogalmát betöltő — nyilatkozatával pedig a sértett a büntető eljárás lefolytatásának az előfeltételét megteremtette. A sértett által ekként előterjesztett ós vissza nem vonható magánindítvány hatályosságát semmiben nem érinti az, hogy a sértett a rendőrség felhívására jelent meg a panasz jegyzőkönyv felvétele végett, továbbá az sem, hogy a sértett valódi akaratát világosan kifejező nyilatkozatával szemben a tárgyaláson azt adta elő, hogy a terheltet nem akarta feljelenteni. A sértettnek az eljárt bíróság által kiemelt jogban való járatlansága szintén nem teszi az előterjesztett magánindítványt hatálytalanná. A 36 éves lakatos foglalkozású sértett nyilvánvalóan rendelkezik annyi ismerettel, hogy a feljelentett személy megbüntetésének kifejezett szorgalmazása a büntető eljárás lefolytatását vonja maga után, ha a feljelentésnek egyébként tárgyi alapja van. A kifejtettekre tekintettel az eljárt bíróság tévedett, amikor a sértettnek a panaszjegyzőkönyvben foglalt nyilatkozatát hatályos magáninditványnak nem tekintette és jogszabályt sértett, amikor a hatályos magáninditvány előterjesztése ellenére a terheltet magáninditvány hiánya miatt felmentette (1959. IX. 1. — B. törv. 1210jl959.) Elévülés Kettős házasság bűntetténél az elévülés kezdete. 6. A törvényességi óvás elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság kimondotta a következőket. A kettős házasság bűntettének elévülése a második házasság megkötésével veszi kezdetét. (Legfelsőbb Bíróság Elvi Tanácsának 11820/1950/39. számú döntése.) A BHÖ 309. pont (1) bekezdésében felvett kettős házasság büntetése 6 hónaptól 3 évig terjedhető börtön. A Btá. 25. §-ának b) pontja szerint az elévülés megszünteti az elkövető büntethetőségét: 20