A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Márpedig az 1038/1954/M. T. sz. határozat 8. pontjában foglaltak szerint a tanyák, községek és városok belterületén álló fák kitermeléséhez nem kell engedélyt kérni. A birtokosoknak a fa kitermelése iránti szándékukat csupán be kell jelenteni a helyi tanács végrehajtó bizottságának és a kitermelt fák helyébe meghatározott számú újabb fákat kell ültetni. Az elkobzásnak alapja a terheltek közellátás érdekét veszélyeztető bűntettben való bűnössége és ez a bűnösség csak akkor állapítható meg, ha olyan fákat, illetve olyan helyen levő fákat vágtak ki, amelyek a fenti kedvezmény alá nem esnek. Ellenkező esetben legfeljebb szabálysértésről lehet szó. (1277. eset B. H. 1956. évi 5. szám.) Ebben az ügyben azonban a városi bíróság elmulasztotta a bizonyításnak lefolytatását annak tisztázása végett, hogy a terheltek a fákat honnan vágták ki. Az ügyészség nyomozást megszüntető határozatának ugyanis a büntető bíróságra kötelező hatálya — anyagi jogereje — nincsen. Tehát a bíróság előtt a szabályszerű bizonyítási eljárás lefolytatása ilyen esetben nem mellőzhető. Csak akkor dönthet a bíróság érdemben az elkobzás kérdésében, ha az így lefolytatott eljárás eredményeként megállapította, hogy terhelt, illetve terheltek a közellátás érdekét veszélyeztető bűntettet elkövették. (1433. eset. B. H. 1956, 9. szám.) — (1960. V. 10. — B. tön). 705J1960.J Kenyérgabona rendeltetésellenes felhasználása kisebb jelentőségű esetekben csak szabálysértést képez. 152. A megállapított tényállás szerint: A vádlott 1957-ben 7 kereszt rozstermésének kézi cséplésére kórt és kapott engedélyt a községi tanács vb-től tetőfedő zsúpszalma nyerése végett. Tartozott a kézicséplést 1957. év folyamán elvégezni és annak elvégzését, valamint a nyert mageredményt a községi tanácsnál jelenteni. A vádlott azonban a kézicséplést elhanyagolta, azt 1958. június közepéig sem végezte el. A szabad ég alatt történt tárolás következtében beázás és egerek kártétele folytán 33 kg rozs-szem és kb. 220 Ft értékű zsúpszalma vált használhatatlanná, illetve semmisült meg. Ezenkívül a vádlott 1958. június 16-án darálóján kukoricát darált állatainak és a tengerihez hozzádarált 5 kg búzát is. A járásbíróság terheltet bűnösnek mondta ki a BHÖ 269. pont b) alpontjába felvett és a 273. pont (1) bekezdés szerint minősülő elenyészően csekély mennyiségű termény tekintetében elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető bűntettben. Az ítéletet a legfőbb ügyész törvényességi óvással támadta meg. — A törvényességi óvás alapos. Minthogy a 8/1956. (II. 26.) M. T. sz. rendelet szerint a kenyérgabona rendeltetésellenes felhasználása is kisebb jelentőségű esetekben csak szabály202