A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

egyes jogok gyakorlásától eltiltotta. Kötelezte végül a terhelteket, hogy a kerületi KÖZÉRT Vállalat sértettnek 11 173 Ft összeget fizessenek meg. A fővárosi biróság a terheltek közül csupán R. Lajos büntetését változtatta meg ; azt 10 hónapi börtönre mérsékelte, mellékbüntetésül 500 Ft pénzbüntetésre ítélte, egyéb mellékbüntetés kiszabását mellőzte. Egyben a börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy K. Ferenc és V. Ernő terheltek cselekményüket két-két hónapon keresztül követték el és megtévedt dolgozóknak annál kevésbé tekinthető, mert árudavezetők voltak. A Btá. 55. § alkalmazására velük szemben a másodfokú bíróság törvényes alapot nem talált. Ezzel szemben viszont R. Lajos a húsárudában, mint vezető helyettes működött és — az ítélet szerint — csupán „belesodródott a cselekménybe". Minthogy nevezett régebben jó munkát végzett, igazgatói dicséretben és pénzjutalomban is részesült, a másodfokú bíróság úgy találta, hogy a vele szemben kiszabott büntetés nincs arányban terhelttársaira kiszabott börtönbüntetéssel, miért is azt leszállította. Egyben vele szemben a Btá. 55. § (1) bekezdését is alkalmazta. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy a terheltet ,,e kivételes kedvezményre a fent kifejtettekre figyelemmel érdemesnek találta". A Legfelsőbb Bíróság elnöke az R. Lajos terhelttel szemben kiszabott börtönbüntetés felfüggesztése miatt törvényességi óvást emelt. Ezt a törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság elutasította. A határozat az elutasítást azzal indokolta, hogy a fővárosi bíróság ítéletében a felfüggesztés kedvezményének alapjául felhozott körülmények ténybelileg megalapozottak. A büntetlen előéletű terhelttel szemben ,,a Btá. 55. §-ában írt kedvezmény alkalmazása semmi esetre sem oly kirívó törvénysértés, melynek orvoslása már törvényességi határozat hozatalát tenné szükségessé". A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. Az óvás álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság említett határozata ellentétben áll a Legfelsőbb Bíróság XX. sz. büntető elvi döntésével. Az elnökségi tanács ezt a törvényességi óvást alaposnak találta. A XX. sz. büntető elvi döntés lényege szerint a büntetés felfüggesztésének kedvezménye a dolgozó osztály helyzetű megtévedtek javára alkalmazható. A megtévedtségnek — az ^elvi döntés szerint — éppen egyik jellemzője : kisebb súlyú bűncselekmény alkalmi elkövetése, mely esetben a felfüggesztés alkalmazása esetén alaposan remélhető, hogy újabb bűncselekmény megvalósítására a jövőben nem kerül sor. Az elnökségi tanács álláspontja szerint R. Lajos terhelt megtévedt dolgozónak nem tekinthető. Cselekménye nem alkalmi megtévelyedós következménye. Mint a húsáruda ve„zető-helyettese működött 1958 augusztusától október végéig K. Ferenc boltvezető, majd pedig ettől kezdve decem* 172