A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A terhelt, mint postai kézbesítő — a BHÖ 116. pontja értelmében —, közhivatalnoknak tekintendő személy. Az a cselekménye tehát, hogy hivas tali beosztásánál fogva birtokába és kezelése alá került leveleket felbontotta és az abban levő értékeket eltulajdonította nem lopás, hanem a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hivatali sikkasztás bűntettét valósítja meg. A terhelt sorozatosan követett el hasonló cselekményt, tehát ismételten elkövetettnek is minősül a cselekménye. Mivel a terhelt a hivatali sikkasztással kapcsolatban, azzal összefüggésben, más bűncselekményt is követett el (levéltitok megsértésének bűntettét), így hivatali sikkasztási cselekménye a BHÖ 142. pontja értelmében 10 évi börtönnel büntetendő. Abban az esetben pedig, ha a cselekményt ismételten követték el, mint adott esetben is, a Legfelsőbb Bíróság jogi .álláspontja szerint, a BHÖ 142. pontjában felvett komplex bűncselekmény megállapítására nem kerülhet sor, hanem a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás bűntettével halmazatban kell megállapítani a hivatali sikkasztással összefüggő bűncselekményt. Mindebből következik, hogy — a BHÖ 236/A. pont (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel — a terhelt cselekményének a BHÖ 236. pont (1) bekezdés 2. tétele szerint kisebb súlyúnak minősítése a törvény tiltó rendelkezése folytán kizárt. Ugyanis a terhelt sikkasztási cselekménye a büntetőtörvénykönyv más rendelkezése folytán [BHÖ 142. pont, 232. pont (2) bekezdés 1. tétele] súlyosabb büntetési tétel alá esik, mint a BHÖ 236. pont (1) bekezdés 2. tétele alá eső kisebb súlyú bűntett. Törvényt sértett tehát a járásbíróság azáltal, hogy a terheltnek a társadalmi tulajdont sértő ismételten elkövetett cselekményét sikkasztás helyett lopásnak, továbbá kisebb súlyúnak minősítette. A kifejtettek szerint a terhelt társadalmi tulajdont sértő cselekménye az anyagi büntetőjogi szabályok helyes alkalmazásával a BHÖ 230. pont alá eső a 232. pont (2) bekezdés 1. tétele szerint minősülő, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás bűntettének minősül. Ezzel halmazatban a terheltnek az a magatartása, hogy a kezelésére bízott leveleket, mint postai kézbesítő felbontotta, megvalósítja 20 rb. a BHÖ 139. pontja alá eső, postai alkalmazott által elkövetett le\éltitok megsértése bűntettét. Törvénysértő a járásbíróság ítélete büntetést kiszabó részében is, amit egyrészt a cselekmény törvénysértő minősítése, másrészt a bűnösségi körülmények, illetve a cselekmény tárgyi súlyának és társadalmi veszélyességének téves felismerése idézett elő. A járásbíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte a terhelt megbánást tanúsító beismerését, két ellátatlan gyermekes családos voltát, valamint a kár megtérítését. Ezeknek az enyhítő körülményeknek olyan nagy nyomatékot tulajdonított, melynél fogva érdemesnek találta a terheltet arra, hogy a vele szemben kiszabott 7 hónapi börtönbüntetés végrehajtását is felfügg gessze, 167