A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

figyelemmel az eljárt bíróságok által helyesen felsorolt bűnösségi körülményekre, 7 hónapi börtönbüntetésre ítélte. (1959. X. 12. — B. törv. IV. 201111959. sz.) Jogosulatlan kihitelezéssel megvalósított hűtlen kezelése a társadalmi tulajdonnak. 107. A terhelt mint italboltvezető annak ellenére, hogy tudta, hogy italárut hitelben kiszolgáltatnia nem szabad, az 1957. év második felében minden hónapban 600—800 Ft értékű italárut hitelezett ki különböző személyeknek. E kihitelezések következtében az 1957. évi december hó 18-án megtartott revízió során 1366, 07 Ft összegű hiánya mutatkozott, amelyhez az 1958. január 8-án megtartott újabb ellenőrző leltározás alkalmával további 796,27 Ft összegű hiány járult. A kihitelezések folytán tehát a terheltnek összesen 2162, 34 Ft összegű hiánya származott. Az első leltározás alkalmával a terhelt 2000 Ft bolti bevételt a lakásán hagyott. Ezt az összeget a leltározás alatt a kasszába vissza akarta helyezni. Az ellenőr jelenléte miatt azonban ez a törekvése nem járt sikerrel. A terhelt 1957. év decemberében a bolti bevételből 200 Ft-ot kölcsön adott P. M.-nek. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással és hűtlen kezeléssel ismételten elkövetett bűntettben. Ezért őt 5 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A megyei bíróság az elsőbírói ítélet ellen bejelentett fellebbezéseket elutasította. — A legfőbb ügyész törvényességi óvása alapos. Az eljárt bíróságok tévesen vonták bele a bűnösség körébe a terheltnek azt a magatartását, hogy 2000 Ft bolti bevételt a lakásán hagyott. A vádhatóság a terhelt ismertetett magatartását nem tette vád tárgyává. Az eljárt járásbíróság e terhelti magatartásra hivatalból terjesztette ki a vádat. Az irányadó tényállás szerint a terhelt az 1957. decémber 18-án megtartott ellenőrző leltár alkalmával azt a kijelentést tette, hogy semmiféle kintlevősége nincs. Leltározás közben hazament, hogy a lakásán hagyott 2000 Ft-ot visszahelyezze a pénztárba. Az ellenőr jelenléte miatt azonban a 2000 Ft-nak a pénztárba való visszatétele nem sikerült. A terhelt ugyanezen a napon 3500 Ft lakásán őrzött bolti bevételt postára adott. Az elsőbíróság az ismertetett tényállás alapján a terhelt bűnösségét a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűntettében azért állapította meg, mert a terheltnek abból a magatartásából, hogy a lakásán levő 5500 Ft-ból csupán 3500 Ft-ot adott postára, azt következtette, hogy 2000 Ft-ot saját céljaira szándékozott fordítani. Ettől eltekintve az a terhelti nyilatkozat, hogy semmiféle kintlevősége nincs, holott a lakásán 2000 Ft bolti bevételt őrzött — az elsőbíróság álláspontja szerint —, vóg134