A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

szerűen arra lehet következtetni, hogy a terhelt szándéka a szerződés megkötésekor arra irányult, hogy az állatokat — a szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően — meghizlalja és szerződést kötő vállalat részére leszállítja. Ezért terhére a társadaltrii tulajdon sérelmére csalással elkövetett bűntett elkövetése ugyancsak nem állapítható meg. De nem állapítható meg a terhére a BHÖ 483. pontjában felvett, hitelezők megkárosításának a bűntette sem. Ennek megállapítására akkor lenne alap, ha a terhelt a lekötött állatok elidegenítésével a szerződő vállalat követelésének a kielégítését szándékosan meghiúsította, vagy csorbította volna. Ezt azonban kizárja az a tény, hogy a terhelt a felvett előleget a vállalatnak visszafizette. Ettől eltekintve semmi adat nem merült fel arra nézve, hogy a vállalat további, esetleges kötbért —, illetőleg kárköveteiésót a — bár vagyontalan, de — havi 1300 Ft keresettel rendelkező terhelttől nem lehetne behajtani. A kifejtettekre tekintettel törvényt sértett az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a társadalmi tulajdon sérelmére sikkasztással elkövetett bűntettben megállapította és emiatt őt elítélte. E>ért, és mert a terhelt cselekménye a fent kifejtettek szerint más bűncselekményt sem valósított meg, a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 227. §-a alapján annak megállapítása mellett, hogy a járásbíróság ítélete törvénysértő, azt hatályon kívül helyezte és a terheltet a Bp. 180. §-ának b) pontja alapján bűncselekmény hiányában felmentette. (1959. III. 3. — B. t'órv. I. ?23/19ó9.) A társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás helyett a hűtlen kezelés téves megállapítása a beszedett adóösszegek felhasználása esetén. * 106. A terhelt 1957. február 20-tól a községi tanács adóügyi előadója volt, ugyanakkor a takarékszövetkezetnek is könyvelője. Mint adóügyi előadónak, a beszedett adóösszegeket 24 óra alatt kellett csekken feladni és az elismerv ényszelvényt a nyugtakönyvhöz csatolni. A befizetett adóösszegből 14 480 Ft-ot sport-célokra fordított abban a reményben, hogy a kultúrrendezvényékből ez az összeg megtérül, s akkor majd tefizeti azt az adószámlára. Ez a reménye azonban nem teljesült, az összfget azonban 6454 Ft kivételével még a vizsgálat megindulása előtt saját pém éből visszafizette. Ezenkívül a 2 db takarékbetétkönyvre az általa beszedett adóösszegekből 37 520 Ft-ot tett be a takaiékpénztárba, hogy ezzel a takarékpénztár betétállományát növelve, a takarékpénztárat nagyobb kölcsönhitelhez juttassa. A járásbíróság a terheltet a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás bűntette miatt 7 hónapi börtönre és 500 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. 132