Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 234., 235. pontjai 83 ban való bűnössége nem volt törvényszerűen megállapítható, hanem őt a Bp. 180. § b) pontja értelmében a vád alól bűncselekmény hiányában fel kellett volna menteni. Bűnösségének a megállapításával tehát az eljárt bíróság megsértette a törvényt. 1064. 381. A feljelentési kötelesség elmulasztásának elhatárolása a társadalmi tulajdon elleni bűntetthez passzív magatartással nyújtott bünsegélytől. Az elsőbíróság tévesen minősítette Gy. F. cselekményét a BHÖ. 234. pontjában meghatározott, feljelentési kötelezettség elmulasztásával elkövetett bűntettnek. Gy. F. a sértett vállalat által alkalmazott kocsis volt. A kocsiján „többletként" visszamaradt cementet vissza kellett volna vinnie a raktárba, vagy gondoskodnia kellett volna annak más módon a raktárba való visszaviteléről. Semmi esetre nem tekinthette magát a 2 zsák cement további sorsa tekintetében érdektelennek, különösen nem akkor, amikor megtudta, hogy társa azt el akarja adni. Az adott körülmények között munkaviszonyából folyó kötelessége lett volna a társadalmi tulajdon ellen készülő bűntettel szembeni tiltakozás, sőt annak a tőle telhető módon való megakadályozása. Annál is inkább, mert a szóbanlevő cement eredetileg az ő őrizetében volt, s társa az ő tényének eredményeként került abba a helyzetbe, amelyben a cementet eltulajdoníthatta. Bűnsegély megállapításának nemcsak akkor van helye, ha valaki a tettes cselekményét tevőlegesen mozdítja elő, hanem helye lehet olyan esetben is, amikor a bűncselekmény elkövetéséhez azzal nyújt segítséget, hogy olyan kötelességét mulasztja el szándékosan, amelynek teljesítése a bűncselekmény elkövetésének akadályozására vagy legalábbis nehezítésére lett volna alkalmas. Ehhez képest Gy. F. cselekménye a társadalmi tulajdonban levő vagyontárgy elsikkasztásához nyújtott bűnsegélyként minősül. 706. Hanyag kezelés 235. pont 382. Ki követheti el a társadalmi tulajdon felületes, hanyag kezeléssel okozott károsításának bűntettét. A társadalmi tulajdonnak a BHÖ. 235. pontja alá eső hanyag kezelését nemcsak olyan személy követheti el, akinek társadalmi tulajdonban levő vagyon kezelése vagy gondozása alkalmazási vagy megbízotti munkaköréhez tartozik. Következik ez abból, hogy míg a BHÖ. 231. pontjába felvett társadalmi tulajdon hűtlen kezelése bűntettének törvényi tényállása kifejezetten kiemeli, hogy a társadalmi tulajdonban levő vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízott személynek visszaélése esik e jogszabály alá, addig a BHÖ. 235. pontjába felvett társadalmi tulajdon hanyag kezelése bűntettének törvényi tényállása ilyen megszorítást nem tartalmaz. Az utóbbi jogszabály a társadalmi tulajdonban levő vagyonnak bárki által elkövetett felületes, hanyag vagy könnyelmű kezelését bünteti, ha ennek következtében károsodás érte a társadalmi tulajdont. A „kezelés" körébe — az alkalmaztatási vagy megbízási viszony fenn nem állása esetén is — minden olyan tényleges intézkedés tartozik, amely a társadalmi tulajdon tárgyára kihat, 15. 383. A vállalat dolgozójára bízott szerszámok őrizetlenül hagyása nem sikkasztás, hanem — amennyiben abból kár származott — a társadalmi vagyont hanyag kezeléssel károsító bűntett. A szerszámok elhagyása és vissza nem szolgáltatása nem sikkasztás. Ez a bűntett ugyanis olyan ténykedést kíván, amellyel az elkövető az ingóval sajátjaként rendelkezik. A vádlott ilyen tevékenysége nem nyert bizonyítást. Az a 6* 19