Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

66 BHÖ. 144—150., 160. pontfai Jelentős érdek fűződik ahhoz is, hogy a megfelelő szervek ismerjék a valóságos iskolai végzettséget és ennek ismeretében foglalhassanak az alkalmazás, beosztás kérdésében állást. Ezért az iskolai végzettség foka lényeges körülmény. Aki tehát közokiratba iskolai végzettségére vonatkozóan valótlan tényt vétet fel, az a BHÖ. 150. pont (1) bekezdésébe felvett közokirathamisítás bűntettét elköveti. 773. 306. A személyi viszonyokra vonatkozó kérdőív valótlan adatokat tartalmazó kitöltése közokirathamisítás megállapítására vezethet. 6. 307. Mikor közokirathamisítás a személyi körülmények tekintetében a bíróság előtt tett valótlan nyilatkozat? A BHÖ. 150. pontjába felvett bűntettet az követi el, aki szándékosan közreműködik abban, hogy valaki jogainak vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények, körülmények vagy nyilatkozatok kerüljenek valamilyen közokiratba. E rendelkezés helyes értelmezése szerint itt olyan tényekről, körülményekről, nyilatkozatokról van szó, amelyeket mint ilyeneket, a szóbanlevő közokirat már önmagában közhitelességgel bizonyít. A tárgyalási jegyzőkönyv kétségkívül közokirat, azonban közhitelességgel csak azt tanúsítja, hogy a megjelölt személy ellen, a megjelölt ügyben hol és mikor, kiknek a jelenlétében tartottak tárgyalást és ezen a tárgyaláson milyen események történtek, milyen bejelentések, vallomások, nyilatkozatok hangzottak el és a bíróság milyen határozatokat hozott. Nem bizonyítja azonban az elhangzott előadások, nyilatkozatok tartalmi valóságát és így nem bizonyítja a terhelt nyilatkozata által tartalmazott személyi körülmények valóságát sem. Mint közokirat a jegyzőkönyv csak azt bizonyítja, hogy a terhelt a jegyzőkönyvben rögzített tartalommal egyező nyilatkozatot tett. Sem a tárgyalási fegyzőkönyv, sem a bíróság határozata nem tanúsítja közhitelességgel a terhelt gyermekeinek számát, korát, életbenlétét. Ehhez képest a terhelt az erre vonatkozóan nem a valóságnak megfelelően tett nyilatkozatával a BHÖ. 150. pontfába felvett közokirathamisítás bűntettét nem követhette el. Ebből viszont következik, hogy olyan esetben, amikor a terhelt valótlan tartalmú nyilatkozata a közokirat mint ilyen által tanúsított ténynek meghamisítására vezet, a bűnösséget meg kell állapítani. így a tárgyalási jegyzőkönyv, úgyszintén a bírói ítélet mint közokirat tanúsítja azt, hogy egy meghatározott személy ügyében a bíróság tárgyalást tartott, illetve hogy ebben az ügyben a bíróság ítéletet hozott. Ha tehát pl. a terhelt valótlan tartalmú nyilatkozatával azt idézi elő, hogy a jegyzőkönyvben, illetve az ítéletben őt nem a valóságnak megfelelő, a személyazonosság szempontjából elhatároló jelentőségű saját adataival jelöljék meg, s ennek folytán jegyzőkönyv és ítélet nem a bíróság előtt valóban állott terheltnek, hanem egy más — akár létező, akár nem létező — személynek az ügyéről szóljon — ilyen esetben a BHÖ. 150. pontjában meghatározott bűntettet megvalósultnak kell tekinteni. 397. Tagosítással kapcsolatos büntettek 160. pont 308. A Legfelsőbb Bíróság IV. számú elvi döntésének 2. és 3. pontja szerint: 2. Tagosítás folytán vagy más módon termelőszövetkezeti csoport részére művelésre átadott ingatlannak magánszemély által történt önkényes visszavétele stb. az adott körülményekhez képest a BHÖ. 31. pont a) vagy d) alpontfában meghatározott büntettet valósítfa meg. 3. A BHÖ 160. pontfának d) alpontfába foglalt, tagosítással kapcsolatos enyhébb bűntett megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha az ingatlan önkényes vissza-