Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 117—122. pontjai 63 tést elköveti még abban az esetben is, ha a pénzt már eleve azzal az elgondolással veszi át, hogy kötelességét megszegni nem fogja. 98. 292. Súlyos kárt okozó vesztegetés esetében nincs jelentősége annak, hogy a kapott vagyoni előny kisebb mértékű. A megvesztegetett vádlott arra hivatkozott, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyoni előny kis értékű volt. Ez a kérdés nem döntő. A megvesztegetett ellenőr csatlakozott a társadalmi tulajdon fosztogatására létrejött bűnszövetkezethez. így a vesztegetés konkrét veszélyességének megítélése szempontjából nem az a lényeges, hogy az ellenőr ezáltal milyen mértékű vagyoni előnyhöz jutott, hanem annak van döntő jelentő­sége, hogy a megvesztegetett ellenőr kötelességszegésének eredményeként a társa­dalmi tulajdont súlyos károsodás érte. 262. 293. A vesztegetés és tiltott ajándékozás közötti határvonal. Vagyoni előnynek állás elnyerése végett való adása vesztegetést valósít meg. A már felvett személyek által a vállalati igazgató részére utólagosan adott érték­nek azonban más jellege van. Az állás elnyerése előtt adott vagyoni előnynek félreismerhetetlenül az a célja, hogy a megvesztegetett hivatalos személy a jelentkezőt éppen a kapott vagyoni előnyre tekintettel szükség esetén akár a vállalati szempontok, illetve akár más, érdemesebb jelentkezők sérelmére is kedvező elbírálásban részesítse. A másik esetben viszont még körvonalaiban sincsen meghatározva olyan kötelességszegés, amelyet a juttatás elérni akarna. Ilyenkor az előny juttatása és elfogadása csak azzal jár, hogy az majd a munkaviszony folyamán előadódható esetekben a vállalati igazgatót intézkedéseiben az ajándékozó javára, a közérdek kárára befolyásolhatja. Törvényszerű tehát az ilyen eseteknek tiltott ajándékozás, illetve ajándék tiltott elfogadásaként való minősítése. 312. 294. Tiltott ajándékozás helyett vesztegetés bűntettének megállapítása. A kordélyosok díjszabásának elszámolásánál tág tere van a különféle vissza­élések lehetőségének. Ha tehát az érdekelt kordélyosok megbízottja az ellenőr­zésre és utalványozásra hivatott személyeknek vagyoni előnyt juttatott, kétség­telen, hogy ezt azért tette, hogy ezeket a személyeket a kordélyosok javára szol­gálati kötelességük megszegésére, nevezetesen a járandóságok megállapításánál legalábbis bizonyos indokolatlan kedvezésekre indítsa. Az elszámolásra és utal­ványozásra hivatott állami vállalati alkalmazottak pedig kétségen felül felismer­ték az előny juttatásának ezt a célját, mert hiszen más szempont a szóban levő elő­nyök adását nem is indokolhatta. 180. 295. A vesztegetés és tiltott ajándékozás viszonya. Nem a BHÖ. 120. pontjában felvett ajándék tiltott elfogadását, hanem a vesztegetés bűntettét valósítja meg többek között az a hivatalos személy, aki tudva elfogad olyan előnyt, amelynek célja, hogy őt hivatali kötelességének meg­szegésére indítsa. Az a vagyoni előny pedig, amelyet az érdekelt fél folyamatban levő ügyének kedvező elintézése végett a hivatalos személynek nyújt, szükségkép­pen azt célozza, hogy a hivatalos személy a kérdéses ügyet, ha kell a kötelességének megszegésével is, az érdekelt fél javára intézze el. Vesztegetést kell tehát megállapítani mindazon esetben, amikor ügyintéző hivatalos személy folyamatban levő üggyel kapcsolatosan meg nem engedett vagyoni előnyt fogad el. A lakásügyben eljáró nyomozó, ügyintéző, vagy határozatot hozó hivata­los személy részére nyújtott ilyen vagyoni előnyt is feltétlenül vesztegetésnek kell minősíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom