Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ.'31. pont annak fennmaradását veszélyeztette-e. A törvény az a)—d) alpontokban felsorolt cselekményeket olyanoknak tekinti, mint amelyekkel a bevezető mondatban említett következményeknek valamelyike szükségképpen együttjár — nevezetesen, mint amelyek valamely termelőszövetkezeti csoportnak fennmaradását mindig legalábbis veszélyeztetik. E veszélyeztetés az a)—d) alpontokban felsorolt cselekményeknek szükségképpeni tartalmi eleme. E veszélyeztetésnek mértéke azután már természetesen a konkrét eseti körülményeknek függvénye. Annak hiányát azonban a II. sz. büntető elvi döntésben kifejtettekhez hasonlóan csupán egész kivételes eseti körülmények nyomán lehet megállapítani. 2. Az új kormányprogram lehetővé tette, hogy egyesek a termelőszövetkezeti csoportokból kilépjenek, illetve, hogy a termelőszövetkezeti csoportok feloszlásukat kimondják. Az ellenséges propaganda ennek olyan értelmet igyekezett tulajdonítani, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nem életképes, arra szükség nincs. Ennek folytán egyrészt ellenséges, másrészt öntudatukban fejletlen elemek számos esetben különböző lépéseket tettek a termelőszövetkezeti csoportok művelésében levő egyes földterületeknek önhatalmú visszavétele iránt. A termelőszövetkezeti csoport részére tagosítás eredményeként vagy egyéb módon művelésre átadott földnek önhatalmú visszavétele, megművelése, termékének betakarítása a termelőszövetkezeti csoport tagjait a csoport érdekében kifejtett munkájukban (nevezetesen az érintett földterület megmunkálásában) nyilvánvalóan akadályozza, ehhez képest mint ilyen a BHÖ. 31. pont d) alpontjában meghatározott büntettet valósítja meg. E rendelkezés ugyan a csoport tagjának akadályozásáról szól, de nyilvánvaló, hogy a csoport több tagjának akadályozása e minősítés alól ugyancsak nem rekeszthető ki. További ténykérdés azután, hogy a földnek ilyen önhatalmú visszavétele a konkrét eseti körülmények között nem juttat-e egyben a termelőszövetkezeti csoport intézményével szemben gyűlöletet is kifejezésre s ehhez képest nem veszélyeztet-e azzal, hogy a termelőszövetkezeti csoport intézménye ellen gyűlöletet fog szítani. így különösen megállapítható lesz ez az eset, ha a visszavétel vagy ilyenre irányuló kísérlet a falu kizsákmányoló elemei részéről történik. Ilyenkor a BHÖ. 31. pont a) alpontjában meghatározott, termelőszövetkezeti csoport intézménye elleni izgatás bűntette valósul meg. Ez a minősítés azonban nem szükségképpeni, az ügy konkrét körülményeitől függ, hogy a BHÖ. 31. pontjának a) vagy d) alpontja kerül-e alkalmazásra. 3. Ezzel szemben a BHÖ. 160. pont d) alpontjában foglalt enyhébb bűncselekmény megállapításáról a törvény világos rendelkezése szerint csak az esetben lehet szó, amikor a tagosításba bevont ingatlannak birtokbaadása a termelőszövetkezeti csoport részére még nem történt meg, amikor az elkövető éppen ezt a még meg nem történt birtokbaadást, illetve birtokbavételt akadályozza, törekszik meghiúsítani, vagyis amikor a tagosítás még nem nyert befejezést. 141. 261. Kulák romboló tevékenysége a termelőszövetkezet ellen. A kulák B. R. 1953. nyarán olyan hírt terjesztett a más ellenséges elemek által is felizgatott tsz tagság között, hogy a termelőszövetkezet tulajdonképpen már fel is oszlott. Közölte a tsz állatgondozókkal, hogy az adóhátraléka fejében értékesített és a termelőszövetkezetnek juttatott lovára igényt tart, a járlatlevelet is megőrizte. A tsz kocsistól a lószerszámokat követelte vissza. Végül aratni kezdett a tsz földjének azon a részén, amely korábban az ő tulajdona volt. A vádlott egész magatartása arra irányult, hogy a tsz tagságot olyan politikai változásról győzze meg, amelyben a kulákok újra szabad érvényesüléshez jutnak. Magatartása alkalmas volt arra, hogy az ingadozókat a termelőszövetkezet ellen hangolja, a már ellenséges befolyás alá került elemekben pedig a ter.