Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Btá. 59. § 49 B. G.-t 2 évi és 5 hónapi börtönre ítélték s a közügyektől 3 évre eltiltották. E büntetés nagyobb részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátották, majd újabb bűntett miatt 3 évi börtönre és a közügyektől 4 évi eltiltásra ítélték. A járásbíróság a két büntetést 3 évi és 8 hónapi összbüntetésbe foglalta. Az egyfelől 3 évi és 5 hónapi, másfelől 3 évi börtön összbüntetésbe foglalása azonban törvényszerűen semmiként sem vezethetett mindössze 3 évi és 8 hónapi börtön kiszabására. Az összbüntetés ilyen tartamban való megállapításának oka, amint erre a a megtámadott ítélet utalást is tartalmaz, hogy a járásbíróság nem a 3 évi és 5 hónapi első börtönbüntetés teljes tartamát vette számításba, hanem csupán a feltételes szabadságra bocsátás folytán abból még kitöltetlen 11 hónapot és 22 napot. Ez az eljárás nyilvánvalóan törvénysértő. A Btá. 59. § (2) bekezdése értelmében az összbüntetést a jogerős ítéletekkel kiszabott büntetések teljes tartamának a figyelembevételével kell kiszabni. Más kérdés, hogy az ekként meghatározott összbüntetésből milyen időtartamot kell kitöltöttnek venni. 606. 234. Utólagos összbüntetésnél a külön ítéletekkel kiszabott közügyektől (most: egyes jogoktól) eltiltások is egybefoglalandók. Téves az elsőbíróság ítélete abban a tekintetben, hogy a két külön ítéletben kiszabott 5—5 évi közügyektől való eltiltás felől nem határozott. A Btá. 59. §-ának (3) bekezdése szerint a mellékbüntetéseket utólagos összbüntetésbe foglalás esetén is a bűnhalmazat büntetésére megállapított, a Btá. 58. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell kiszabni. A Btá. 58. §-a szerint pedig e törvény által az elkövető több cselekményére megállapított ugyanolyan mellékbüntetést csak egyszer, éspedig a legsúlyosabb cselekmény miatt kell kiszabni. Nem lehet kétséges, hogy a kiszabás mérvét illetően az összbüntetés kiszabására alapul szolgáló valamennyi cselekmény együttes vizsgálata útján kell megfelelő eredményre jutni. A Btá. szerint nincs érvényesülési tere a már hatályban nem levő Btk. 104. § 1. pontjához fűződő annak agyakorlatnak, hogy az utólagos összbüntetésbe foglalás a mellékbüntetéseket nem érinti, hanem a rövidebb tartamú mellékbüntetés a hosszabb tartamúba beleolvad. 221. 235. A közügyektől eltiltás, valamint az egyes jogoktól eltiltás utólagos összbüntetésbe foglalása. Az elsőbíróság az elítéltre három jogerős ítélettel kiszabott, de még végre nem hajtott börtönbüntetést összbüntetésbe foglalta. Elmulasztotta azonban az egyik ítéletben mellékbüntetésként megállapított hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatától felfüggesztés, úgyszintén a másik két ítéletben kiszabott közügyektől való eltiltás egybefoglalását. A Legfelsőbb Bíróság e mellékbüntetések összbüntetésbe foglalásával az elítéltet a büntető törvényben felsorolt egyes jogai gyakorlásától 10 évre eltiltotta. Ezeket a kiszabásuk időpontja szerint különböző, de lényegében azonos jogi természetű és tartamú mellékbüntetéseket a jelenlegi szabályozás szerinti egyes jogoktól való eltiltásként kell összbüntetésbe foglalni. Ha a közügyektől való eltiltás a büntetőtörvényben felsoroltak közül csupán egyik vagy másik jogtól való eltiltással találkozik, ugyancsak a valamennyi felsorolt jogtól való eltiltásban kell az összbüntetést megállapítani, s a közügyektől eltiltás eredeti tartamát arányos mérvben meg kell emelni. Valamennyi egyes jog és ezek közül csak egyik vagy másik jogtól való eltitás találkozása esetén ugyanilyen módon kell eljárni. 736. 4 Döntvénytár - 17