Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Bp. 202. § c), d), f), 203. § 191 815. Elmebetegségre mutató adatok esetén a szakértői megvizsgálásra irányuló indítvány elutasítása : a Bp. 202// pontja szerint eljárási szabálysértés. 914. Lásd még Bp. 203. § (1) bek. b) pontnál. 816. A tanúk kihallgatásával kapcsolatban felmerült eljárási szabálysértés esetén gondosan kell vizsgálni, hogy a szabálysértés kihatással volt-e az íiéletre. 1045. 817. Nincs helye az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének abból az okból, hogy az elsőfokú bíróság a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem tartott előkészítő ülést. B. K. 93. Lásd a Bp. 139. §-nál. ítélet megalapozatlansága 203. § 818. „Hiányosság" az ítéleti tényállásban akkor van, ha az ítélet valamely jelentős vonatkozásban nem tartalmaz ténymegállapítást, noha a bizonyításnak rendelkezésre álló eredménye ilyen ténymegállapításra megfelelő alapot adna. Ezzel szemben az ügy felderítetlensége okából akkor kerülhet hatályon kívül helyezésre a sor, ha valamely, az ügy eldöntésének szempontjából jelentős ténykörülményt illetően a ténymegállapításhoz a bizonyítás anyagában megfelelő adat nincs, s a további eljárás a körülményekből következtethetőleg eredményt ígér. „Iratellenesség,,-ről akkor van szó, amikor a tárgyalás anyagában nincs egyáltalán tartalmilag olyan adat, amelynek megfelelő tényt a bíróság mégis megállapított. „Ténybeli következtetés" pedig a ténymegállapításnak az a módja, amikor a bíróság a bizonyítási anyag nyomán közvetlenül bizonyítva levő tényből következtetés útján közvetve jut el egy további olyan ténynek a megállapításához, amelyet a bizonyítási anyag közvetlenül már nem tartalmaz. Hatályon kívül helyezés nélkül az elsőfokú ítélet ténymegállapításainak megváltoztatására, kiegészíiésére a másodfokú bíróságnak csak az iratokból minden kétséget kizáró módon kitűnő személyi körülmények tekintetében van lehetősége. Csupán az ilyen jellegű ténykörülmények esnek kívül azon a körön, amelyhez a tényálláshoz való kötöttség elve fűződik. B. K. 32. 819. A szándékot, gondatlanságot, tudatot, beszámíthatóságot és más ilyen hasonlókat illető megállapítások nem ténymegállapítások, hanem tényekből vont jogi következtetések, amelyek mint ilyenek a tényállás érintése nélkül felülvizsgálhatók és ez a felülbírálás az anyagi büntető szabályok sérelme, helytelen alkalmazása címén felmentést vagy enyhébb minősítést eredményezhet. B. K. 38. 820. A tárgyalási jegyzőkönyv hiányosságai az ítéletet megalapozatlanná tehetik. 789. Lásd még a Bp. 78. §-nál. 821. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése az izgató kijelentések tartalmára vonatkozó ténymegállapítás határozatlansága okából. A demokratikus államrend elleni izgatás miatt indított bűnügyekben a használt gyalázkodó kifejezések szó szerinti megismétlése általában szükségtelen, azonban az ítéleti tényállásból világosan ki kell tűnni a bíróság által megállapított izgató kijelentések lényeges tartalmának. Az elbírált ügyben a kihallgatott tanúk lényegesen eltérő vallomást tettek a tekintetben, hogy a vádlott milyen kijelentéseket tett. Ezért az elsőbíróságnak határozottan meg kellett volna állapítania ítéletében, hogy mely kijelentések megtételét milyen alapon látta bebizonyítottnak.