Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

189 Részleges jogerő kérdése több terhelt esetén 197. § (2) és (3) bek. 798. A Bp. 197. §-ának (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az ítéletet csak azokra a terheltekre vonatkozó részében bírálhatja felül, akikre a fellebbezés (óvás) vonatkozik. Különböző vádlottakra vonatkozó ítéleti részek között tehát van részleges jogerő a (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével. A Bp. 197. §-a (3) bekezdésének helyes értelmezése szerint az elsőfokú ítéletet annak a vádlottnak javára, akire vonatkozóan fellebbezést (óvást) nem jelentettek be, hatályon kívül is lehet helyezni akkor, amikor az elsőfokú ítéletnek a fellebbezéssel érintett vádlottra vonatkozó részében történő hatályon kívül helyezése a tényállás olyan irányú tisztázását célozza, amely tisztázás a fellebbezéssel egyébként nem érintett vádlott felmentését is, illetve vele szemben is az eljárás megszüntetését eredményezheti. B. K. 31. 799. A nem fellebbező vádlott javára is fennálló összefüggő ok alapján a cselekmény enyhébb minősítésének és ebből folyóan a büntetés enyhítésének a Bp. 197. § (3) bekezdése alapján nincs helye. A törvény szövege világos abban, hogy a felhívott törvényhelyben foglalt kivételes rendelkezés csupán eljárási szabálysértés, vagy megszüntetési ok miatti hatályon kívül helyezést, illetve felmentést eredményező megváltoztatást enged meg a fellebbezéssel nem érintett vádlottra nézve. Az ilyen vádlottal szemben jogerőre emelkedett ítéletrész tehát csupán akkor érinthető, amikor a tévedés a kiemelt legsúlyosabb következményekkel járt. B. K. 96. 800. Ha a bíróság az egyik vádlottal szemben a tárgyaláson hozott végzéssel az ügyészi vád elejtése folytán törvényellenesen jogerősen megszüntette az eljárást, a másik vádlottra vonatkozó és fellebbezéssel megtámadott ítélet hatályon kívül helyezése esetén a másodfokú bíróság a Bp. 197. §-ának (3) bekezdése alapján a megszüntető végzést nem helyezheti hatályon kívül. A Bp. 197. § (2) bekezdésében foglalt általános szabály az, hogy több terhelt esetében a felülbírálás csak azokra a terheltekre terjed ki, akikre a fellebbezés (óvás) vonatkozik. Ez általános rendelkezés alól kivételeket megállapító (3) bekezdés — amely kivételt megállapító jellegénél fogva szorosan értelmezendő — csakis összefüggő ok esetén és akkor is csak a fellebbezéssel érintett és nem érintett terheltre egyaránt vonatkozó ugyanannak az ítéletnek a hatályon kívül helyezését engedi meg a felsorolt esetekben a fellebbezéssel nem érintett terheltre vonatkozó részében is. Különálló végzésre ez a jogszabályi kivétel nem vonatkozik. Ilyen esetben az ok azonossága egyébként is kizárt. B. K. 97. ítélet hatályon kívül helyezése 201. § 801. Ha a Bpn. hatálybalépése előtt indított ügyben az elsőfokon hozott ítéletet a fellebbezési bíróság a Bpn. életbelépése után hatályon kívül helyezi, a megismételt eljárást az a bíróság folytatja le, amelyik a hatályon kívül helyezett ítéletet hozta. B. K. 1. 802. Amikor a fellebbezési bíróság az íléletet hatályon kívül helyezi, határoznia kell az előzetes letartóztatás elrendelése, fenntartása vagy megszüntetése kérdésében. Az így elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás az új eljárásban hozandó elsőfokú érdemleges határozatig tart. B. K. 55. Lásd még a Bp. 206. §-nál.