Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

184 Bp. 182., 184. § (1) bek. 760. Olyan polgári jogi igényt, amely nem a bűncselekmény folytán keletkezett, a büntető ügyben nem lehet érvényesíteni. 788. 761. Katonai bíráskodás keretében nincs helye a nem honvédséget ért kár megítélésének (1951: 31. tvr. 24. § 2. bek.). 1123. 762. A kártértlés jogalapjának és mérlékének megállapílása csak a lárgyalás adatai álapján történhet. 1118. 763. A magánfél polgári igényének tisztázott részét a büntető eljárásban meg kell ítélni, s csak a tisztázatlanul maradt részt kell egyéb törvényes útra utasítani. Amikor a polgári jogi igény egy része elbírálható, akkor ezt a részt a büntető ügyben hozott ítéletben el kell bírálni. Ha a további igény alaptalan, az elutasítandó, ha pedig a további igény kétséges és annak elbírálása a büntető eljárás befejezését jelentékenyen késleltetné, a magánfelet arra kell utasítani, hogy igényét a rendelkezésre álló egyéb törvényes úton érvényesítse. A most felhívott törvényhely nem tiltja az igénynek részekre bontását, így amennyiben az igény egyes részei elkülöníthetők, a büntető bírósági ítélet egyszerre akár mindhárom irányú rendelkezést is tartalmazhat. 626. 764. A lopással okozott kár összegét bizonyííani kell. Alapvetően téves az az állásfoglalás, mely szerint a sértett által felszámított kárösszeget meg kell állapítani, ha nem merültek fel adatok arra, hogy az okozott kár ennél kisebb. Ezzel ellentétben, éppen azt kell bizonyítania a sértettnek, hogy a kár összege megfelel a felszámításában megjelölt értéknek. A kárigény összegét ténybelileg meg kell alapozni. Ehhez nem elég az összeg megjelölése, hanem részletezni kell, hogy a kár miből tevődött össze. Enélkül ellenőrizhetetlen a felszámítás helyessége. 664. Illetékkötelezettség a polgári jogi igénynél 182. § 765. Ha a büntető ügyben illeték lerovására kötelezett magánvádló polgári jogi igénye után az illetéket nem rója le a bíróság felhívása ellenére sem és költségmentességi jogát sem igazolja, úgy öt polgári jogi igényével nem a rendelkezésre álló egyéb törvényes útra kell utasítani, hanem el kell utasítani. Ez a 6447/1952. P. M. rendeletből világosan következik. B. K. 53. 766. A megítélt polgári jogi igény összege után a 347/1952—14. P. M. sz. utasílás 2., 3. §-ában foglalt rendelkezéshez képest a vádlottat az illeték lerovására is kötelezni kell. 874. 767. A polgári jogi igény alapján megítélt összeg után lerovandó illetéket lehetőleg nem a megítélt összeg százalékában, hanem meghatározott forintösszegben kell megállapítani. 1124. 768. Ha a büntető eljárásban a SZÖVOSZ kötelékébe tartozó szövetkezet polgári jogi igényt sikerrel érvényesít, a vádlott a megítélt összeg után járó illetéket a SZÖVOSZ javára köteles megfizetni. 797. 769. A kisipari termelőszövetkezet javára polgári jogi igény címén megítélt összeg után az illetéket a szövetkezet részére kell a kötelezettnek megfizetni. 1043. Az ítélet rendelkező része 184. § (1) bek. 770. A súlyosabb minősítésre utaló körülményeket az ítélet rendelkező részében is jelezni kell. 1042.