Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

172 Bp. 139., 139/A., 139/B. §§ nek elrendelése miatt bejelentett fellebbezésnek a Legfelsőbb Bíróság az alábbi indokolással adott helyt: Olyan ügyben, amelyben a bíróság már tárgyalást tartott, mindarról, ami különben az előkészítő ülésnek volna tárgya, szükségképpen a tárgyaláson kell dönteni s az ügy érdemi, vagy egyéb befejezést jelentő elintézése tárgyalás helyett előkészítő ülésben már nem is történhetik. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor a bíróság a Bp. 175. § (2) bekezdése alapján a tárgyaláson nyomozás kiegészítését rendelte el. Ez sem változtat ugyanis azon, hogy az ügy immár végérvényesen a bírósági tárgyalás szakába jutott, ahonnan a nyomozás kiegészítésének elrendelésével sem került a nyomozati szakba vissza. A nyomozáskiegészítés eredménye sem vezethet ilyen esetben semmiként újabb előkészítő ülés tartására, annak elbírálása ugyancsak közvetlenül a tárgyalásra tartozik. 868. 694. A Bp. 139. §-ának (1) bekezdésében jelzett 2 évi börtönnél súlyosabb büntetés és a terhelt előzetes letartóztatásban léte nem együttes feltétele a kötelező előkészítő ülésnek. Ügy az egyik, mint a másik előfeltétel az előkészítő ülést önmagában is szükségessé teszi. B. K. 6. 695. Az előkészítő eljárásban nem lehet helyszíni szemlét tartani. A helyszíni szemle bizonyítást jelent, s mint ilyen az előkészítő eljárás alapvető jellegével ellentétes. B. K. 14. 695/a. Nincs helye az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének abból az okból, hogy az elsőfokú bíróság a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem tartott előkészítő ülést. Az elsőfokú bíróságnak ilyen eljárási szabálysértése a Bp. 202. § f) pontja alá esik. Minthogy azonban a bíró a tárgyaláson mindazt megteheti, amit az előkészítő ülésen megtehetett volna, ennek a szabálysértésnek az ítéletre lényeges kihatása nem lehet. A hatályon kívül helyezésnek ilyen eljárási szabálysértés okából célja sem lenne, mert olyan ügyben, amelyben az elsőfokú bíróság már tárgyalást tartott, előkészítő ülésre többé nem kerülhet sor. B. K. 93. 696. Az előkészítő ülésre szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terhelt elővezetésének nincs helye. A terhelt nem kötelezhető nyilatkozatra. A nyilatkozattételt elővezetése esetén is megtagadhatná. Egyéb célja a terhelt előkészítő ülésen való jelenlétének pedig nincs. Bizonyításra ugyanis az előkészítő ülésben nem kerülhet sor. Ehhez képest a terhelt elővezetése ebben a szakban nem szolgálná az eljárás célját, ellenkezőleg az ügy elhúzására vezethetne, így azt kizártnak, sőt az egész előkészítő eljárás rendeltetésével ellentétesnek kell tekinteni. B. K. 7. 697. A védő az előkészííő ülésen nem vehet részt, ennek megfelelően arra nem is idézhető. A kötelező védelem a Bp. 49. §-a szerint csak a tárgyalási szakra vonatkozik. A Bp. 48. §-ában foglalt az a rendelkezés pedig, hogy a terhelt érdekében az eljárás bármely szakában védő járhat el, általános intézkedés, amely alól az előkészítő ülés szempontjából a Bp. 139/A. §-a és a 139/B. § (1) bekezdése kifejezetten kivételt tesz, amikor taxatíve felsorolja, hogy az előkészítő ülésre kiket lehet idézni, azon kik vehetnek részt. B. K. 8. 698. Az előkészítő ülésen — amely nem nyilvános ülés — a Bp. 139/B. § (1) bekezdésében irt személyeken kívül más nem vehet részt. A zárt ülésen pedig, amelyben a bíróság a határozatát meghozza, csupán a Bp. 83. §-ának (3) bekezdésében felsoroltak lehetnek jelen. B. K. 9.