Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

160 Bp. 4., 7., 13. §§ 633. A bizonyítási eljárás szabályainak megsértésével történt ténymegállapítás. A nyomozás során készült rendőri jelentés bizonyítékokkal alá nem támasztott megállapításának figyelembevétele nem jelel meg a szocialista törvényesség elvének. 30. 634. A terhelt beismerése mint bizonyítási eszköz. A Bp. 4. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy a terhelt beismerése egymagában egyéb bizonyítási eszközök alkalmazását feleslegessé nem teszi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vádlott beismerésére — ha azt a kísérő körülmények támogatják — bűnösséget megállapító ítéletet alapítani nem lehet. 1073. 635. A tárgyi bizonyíték jelentősége. Egyes bűncselekménykategóriáknak a jellegéből folyik, hogy a bűncselekmény elkövetése az elkövetők között szóbelileg megy végbe. Ilyen esetben személyes észleleten, külső tárgyon alapuló bizonyíték ritkábban kutatható fel. Tehát az egymást terhelő és egybeeső beismerő vallomások, de esetleg az összes körülmények egybevetésével egyedülálló ilyen vallomás is kellő alapul szolgálhat a tényállás megállapításához. Más a helyzet azonban, ha anyagban (emberi testben, tárgyban stb.) okozott sérelem, anyag (termény, deviza, arany, fegyver stb.) bejelentésének elmulasztása vagy rejtegetése által valósul meg a bűncselekmény. Ezeknek a bűncselekményeknek van elkövetési (tevékenységi) tárgyuk. Ezeket ugyanis fizikailag érzékelhető dolgokra követik el. Ilyen bűncselekmények esetében, ha a vádlott az elkövetési tárgy létezését is tagadta, már a Bp. 4. § (2) bekezdésének helyes értelme szerint is az ítélet megalapozottságához általában szükségesnek kell tekinteni, hogy az említett tárgyak létezésére, avagy az azokban okozott érzékelhető sérelemre egyéb közvetlen vagy közvetett bizonyíték is rendelkezésre álljon. Megalapozatlan tehát az ítélet, ha — a visszavont nyomozati vallomástól eltekintve — még az sem nyer valószínűsítést, hogy ilyen tárgy egyáltalán volt. 826. Nyilvánosság 7. § 636. Nyilvánosság kizárásával tartott tárgyaláson való jelenlétet a bíróság a Bp. 7. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata alapján a hivatali, továbbá egyéb közfunkciót betöltő személyek közül is csak azoknak engedheti meg, akiknek közfunkciója olyan, hogy a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyalás anyagának megismerése éppen közfunkciójuk betöltése érdekében kívánatos. B. K. 26. Bírák kizárása 13. § 637. A termelőszövetkezet sérelmére elkövetett sikkasztás elbírálásában népi ülnökként a sértett termelőszövetkezet tagja nem vehet részt. A Bp. 13. § aj pontja szerint az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az, aki az ügyben mint sértett szerepel. A termelőszövetkezet gazdái maguk a termelőszövetkezet tagjai. A tagság érdeke olyan szorosan forr egybe, hogy az, aki a termelőszövetkezeti közös vagyont támadja, egyúttal a tagok legközvetlenebb egyéni érdekei ellen is tör, a tsz jövedelmi lehetőségeit csökkenti és ezzel a tsz tagjainak munkateljesítménye után járó részesedés arányát is rontja. Ennek folytán a tagság érdeke az ügyben sértettként szereplő termelőszövetkezetnek az érdekével a sértetti vonalon azonosul.