Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

1951 : 34. tvr. 3. § (2) bek. 153 Egyéb esetekben a javítónevelő munkát fiatalkorúaknál a próbárabocsátás pótolja. Indokolás: Az 1/1954. sz. igazságügyminiszteri utasítás kiadása, illetve a VII. sz. büntető elvi döntés meghozatala után több bírói határozat a javítónevelő munkára kötelezést fiatalkorú terheltekkel szemben is alkalmazta. Volt azonban olyan álláspont is, amely törvényes akadályát látta a javítónevelő munka fiatalkorúakkal szemben való alkalmazásának. Ezért az egységes és helyes ítélkezést elvi döntés útján kell biztosítani. Az 1951 : 34. sz. tvr. (a következőkben tvr.) 3. §-ának rendelkezése szerint a bíróság, ha az eset körülményeit mérlegelve a fiatalkorú nevelése érdekében célszerűnek látja, az elkövetett bűncselekményre megállapított szabadságvesztés, illetőleg pénzbüntetés helyett a fiatalkorúval szemben javítónevelést rendel vagy őt gyógypedagógiai intézetbe utalja, a fiatalkorút próbára bocsátja vagy bírói megrovásban részesíti. A tvr.-nek 2. §-a pedig akként rendelkezik, hogy amennyiben a tvr. eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a fiatalkorúakkal szemben az általános büntetőjogi és büntető eljárási szabályokat kell alkalmazni. Ezzel kapcsolatban merül fel a kérdés, vajon alkalmazásra kerülhet-e fiatalkorúakkal szemben ez utóbbi rendelkezés alapján a Btá. 48. §-ának büntetőjogi szabálya, amely szerint: ha az elkövető társadalmi helyzetére, a bűntett elkövetésének okaira és általában az eset körülményeire tekintettel feltehető, hogy a büntetés célja szabadságelvonás nélkül is elérhető, a bíróság az elkövetőt börtönbüntetés kiszabása helyett javítónevelő munkára kötelezheti. A tvr.-nek olyan eltérő rendelkezése nincs, amely a Btá. 48. §-ának fiatalkorúakkal szemben való alkalmazását kizárná. Ebből arra kell következtetni, hogy a fiatalkorúakkal szemben tehető, a tvr. 3. §-ában felsorolt intézkedések körét a Btá. 48. § szerinti javítónevelő munka is kiegészítheti. Hogy konkrét esetben mikor forognak fenn a javítónevelő munka és mikor a javítónevelés, illetve megrovás előfeltételei — e vonatkozásban kétség nem merülhet fel. Javítónevelést akkor lehet elrendelni, ha a fiatalkorú nevelése és fejlődése addigi környezetében megfelelően nem biztosítható. Ezzel szemben javítónevelő munka kiszabásának éppen az az előfeltétele, hogy a terhelt megfelelő nevelése, fejlődése addigi környezetében is biztosítottnak látszik. A bírói megrovásról olyan csekélyebb jelentőségű esetekben lehet szó, amelyekben a megrovással kifejezett erkölcsi rosszalláson túl az elkövetővel szemben semminemű további hátrányt jelentő büntetőjogi következmény (amilyen kétségtelenül a javítónevelő munka is) szükségesnek nem mutatkozik. Nem ilyen világos a határvonal a fennálló szabályozás mellett a javítónevelő munka és a próbárabocsátás között. Ez a kérdés közelebbi értelmezésre szorul. A próbárabocsátást azért alkalmazza a bíróság, hogy a fiatalkorúnak alkalmat nyújtson arra, hogy kifogástalan magaviseletével megjavulását bebizonyítsa s megbüntetésének mellőzését kiérdemelje. Ha a bíróság úgy ítéli meg a fiatalkorú egyéniségét, az eset összes körülményeit, hogy börtönbüntetés kiszabását szükségtelennek látja, s javítónevelés 4. § (2) bekezdése szerint — amely az 1951 : 34. tvr. 3. §-át módosítja — a 17. életévét elért fiatalkorút nem lehet próbára bocsátani. Ehhez képest a bűncselekmény elbírálásakor 17. életévét már betöltött fiatalkorúval szemben javítónevelő munka kiszabásának helye lehet".