Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

138 BHÖ. 422., 423. pontjai Azt bárki jogellenesség nélkül birtokba, tulajdonba veheti. Aki tehát a szemétből az ilyen elhagyott hulladékot kiválogatja, s azt eltulajdonítja, ezzel bűncselekményt nem követ el — még akkor sem, ha az így kiválogatott és összegyűjtött hulladék összességében már számottevő értéket is képvisel. Más a helyzet természetesen, ha felismerhető, hogy tévedésből, hanyagságból, vagy akár bűnös szándékból olyan dolgok kerültek ténylegesen a szemétbe, amelyeket a valóságban a rendelkezésre jogosult nem szánt a szemétre. Ilyen esetben a szemétben talált dolgot sem tekintheti senki uratlannak, az ilyen dolognak elvétele és megtartása megfelelő esetben lopás (pl. ha a szemét a vállalat területén van még), illetve jogtalan elsajátítás. 741. 563. Idegen ingónak csupán jogtalan használat céljára elvétele : nem lopás. A vádlott V. községben 1953. december 16-án K. S. tulajdonos beleegyezésének kikérése nélkül a nyitott udvarról elvitte annak kerékpárját és azzal gyermekének meglátogatására Kornádi községbe kerékpározott. Amikor Komádiba megérkezett, a kerékpárt még azon a napon a tulajdonosnak gyorsáruként vasúton visszaküldte és a szállítás díját előre kifizette. A BHÖ. 422. pontjában felvett lopás bűntettének tényállási eleme a jogtalan eltulajdonítási szándék. Ennek hiányában az idegen ingó dolognak más birtokából, annak beleegyezése nélkül, azonban nem eltulajdonítás céljából történő, bár jogtalan elvétele nem valósítja meg a lopás bűntettét. A tényállásból pedig nyilvánvaló, hogy a vádlott nem azért vette el a sértett kerékpárját, hogy azt eltulajdonítsa, hanem azért, hogy azzal Komádiba utazzék, tehát azt jogtalanul használja. Az eltulajdonítási szándéknak ellene mond az a körülmény, hogy a vádlott a kerékpárt még megérkezése napján bérmentesítve, gyorsáruként visszaküldte a tulajdonosnak. így a vádlott lopást nem követett el. 458. 564. A lopásnak mint célzatos bűncselekménynek nincs gondatlan alakzata. 4>00. Részletesen: Btá. 11. §-ánál. 565. A lopás felbujtóját nem lehet ugyanezzel a lopással kapcsolatban orgazdaságban is bűnösnek kimondani. A Btá. 20. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint a törvény alkalmazásában elkövető alatt a tettesen kívül a felbujtót és a bűnsegédet is érteni kell. A vádlott mint felbujtó a lopás bűntettének az elkövetője. Márpedig a BHÖ.459. pont szövegének helyes értelme szerint orgazdaságot csak a lopás elkövetőjétől különböző személy követhet el. A lopás egyik elkövetője részéről tehát nem lehet külön bűncselekmény a megszerzés, az elrejtés, az elidegenítésre közreműködés. 825. A lopott dolog értéke 423. pont 566. A lopással okozott kár meghatározásánál alapvető különbséget kell tenni a kár és az érték — közelebbről a büntetőjogi értelemben vett érték — fogalma között. A lopás bűntettének súlyosabb vagy enyhébb minősítése ugyanis a BHÖ. 423., 425. és 431. pontjai eseteiben a lopott dolog értékétől, a 426. pont (2) bekezdés esetében ugyanettől vagy az okozott kár összegétől, a társadalmi tulajdon elleni bűntetteknél pedig a BHÖ. 232. pontjának (1) és (2) bekezdése szerint a lopással okozott kár összegétől függ. Ki kell emelni azt is, hogy a büntetőjogi értelemben vett érték nem azonos a politikai gazdaságtan értékfogalmával, de különbözik a bűncselekmény által okozott kár terjedelmétől is.