Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 376. pont 131 lekmény folytán 2 ember szenvedett súlyos testi sértést, 2 rendbeli veszélyeztetés bűntettét kellene megállapítani. Az ugyanazon alkalommal, ugyanazon tevékenységgel történt veszélyez­tetés akkor is csak egy rendbeli bűntett, ha az azáltal előidézett káros eredmény — a súlyos testi sértés — több emberen következett be. Az ellenkező álláspont szükségszerűen arra a nyilván helytelen eredményre vezetne, hogy a BHÖ. 374. pontja alá eső veszélyeztetés esetén is annyi rendbeli bűntettet kellene megálla­pítani, ahány személy életét vagy testi épségét veszélyeztette ugyanazon cselek­mény. A testi sértések többsége alapján is csak az esetben állapítható meg több­rendbeli, egymással bűnhalmazatban álló bűntett, ha a bűnhalmazat már a veszé­lyeztetésnél is megállapítható. Amikor a veszélyeztetés nem ugyanazon alkalommal, ugyanazon tevékeny­séggel történt, ez esetben nincs akadálya a többrendbeli bűntett megállapításának, sőt ez a törvényszerű. 25. 539. A BHÖ. 375. pont (1) bekezdése minősítő jellegének megszűnése nem szolgál alapul halmazat megállapítására. Annak folytán, hogy a Btá. hatálybalépésével a 374. pontban és a 375. pont 1. tételében meghatározott büntetési tételek közötti különbség megszűnt: felmerülhet a kérdés, hogy a 375. pont első tételének ilyen értelemben való tárgy­talanná válása folytán a súlyos testi sértést eredményező veszélyeztetés esetén nem kell-e a 374. pont mellett a 369. pont szerint bűntettet (gondatlanságból oko­zott súlyos testi sértést) bűnhalmazatban megállapítani. A 375. pont első tétele élő, hatályban levő jogszabály. Ezen nem változtat az, hogy minősítő jellege megszűnt. Mint hatályban levő jogszabály most is ki­fejezésre juttatja a jogszabályalkotónak azt az akaratát, hogy a veszélyeztetés bűntette akkor sem büntethető 5 évi börtönnél súlyosabban, ha az a 375. pont 1. tételében megjelölt körülmények között valósult is meg. Ezt akként áthágni, hogy a 375. pont első tételében megjelölt tényállásrészlet külön bűntettként való értékelésével bűnhalmazat keletkezzék és ekként váljék lehetővé az 5 évi börtönt meghaladó büntetés, önkényes, a szocialista törvényességgel ellentét­ben álló ejlárás lenne. 25. 540. Az élet vagy testi épség veszélyeztetése mellett ugyanazon cselekmény miatt nincs helye a közlekedés veszélyeztetésében való bűnösség megállapításának. 1101. Részletesen: BHÖ. 172. pontnál. 541. Az életet vagy testi épséget veszélyeztető tudatos kötelességszegésből egy­magából nem következik, hogy a kapcsolatos vagyonrongálás is szándékos lett volna. A vádlott az állami vállalat tehergépkocsiját italos állapotban, a közle­kedési szabályok sorozatos és tudatos megszegésével vezette és így balesetet idézett elő. A baleset következtében a tehergépkocsiban kb. 30 000 Ft összegű kár keletkezett. Az elsőbíróság vádlott bűnösségét a BHÖ. 374. pontba felvett veszé­lyeztetés bűntette mellett társadalmi tulajdon elleni rongálás bűntettében álla­pította meg. Ez utóbbi bűncselekmény szándékos vagy gondatlan elkövetési módjára az ítélet rendelkező része nem utal, az indokolás pedig annyit mond, hogy az említett rongálás „lényegében gondatlan jellegű". Figyelemmel e nem világos állásfoglalásra, másrészt e kérdés körül több bírói határozatban mutatkozó bizonytalanságra, a Legfelsőbb Bíróság szüksé­gesnek tartja kiemelni a következőket. A foglalkozás szabályainak a BHÖ. 374. pontjában foglaltak szerint, tudatos megszegéséből nem következik az, hogy az ennek eredményeként okozott rongálás is szándékos lenne, sőt a gyakorlatban ez inkább csak kivételként for­dul elő. 9* 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom