Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)
BHÖ. 376. pont 129 talanul, a füzesabonyi vonat mozgásban levő mozdonyától kellő távolságban maradva elérhetők voltak. Ezzel a terhelt az F/2, sz. forgalmi utasítás 915. pontja szerinti kötelességének, nevezetesen, hogy a vonatok behaladásánál az utasok biztonságáról gondoskodni tartozik, eleget tett. Semmi szükség nem volt arra, hogy a sértett közvetlenül a füzesabonyi vonat mozgásban levő, jól látható mozdonya előtt haladjon át a második sínpáron. Az áthaladásra minden veszélyeztetettségen kívül levő, széles, más terület is rendelkezésére állott. Ennyi figyelmet és körültekintést a közlekedésben részvevő utasoktól saját biztonságuk érdekében a terhelt joggal elvárhatott. Ennyi körültekintést, alapvető fegyelmezettséget a vasútnak az utazóközönségtől általában feltétlenül el is kell várnia, mert ha minden ilyen természetű fegyelmezetlenséggel is számolnia kellene, ez a forgalmat megengedhetetlenül akadályozná, sőt bénítaná. A forgalom, a közlekedés nem nélkülözheti, hogy az utazóközönség maga is, saját testi épségének, biztonságának érdekében bizonyos elemi vonatkozású fegyelmezettséget, körültekintést tanúsítson. Ezt mulasztotta el a sértett, s ezzel balesetének kizárólagos előidézője lett. A terhelt eljárását gondatlannak, szabálysértőnek tekinteni nem lehet. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott ítéleteket hatályon kívül helyezve, a terheltet az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. 491. 533. Tehergépkocsi vezetőjének felmentése veszélyeztetés bűntettének vádja alól, mert az önhibáján kívül keletkezett megzavarodottsága terhére gondatlanságnak megállapítását is kizárja. P. J. terhelt a budapesti Hungária körúton, a Thököly út felé halad tehergépkocsijával. A haladása irányában a jobboldalon egy kb. három méteres szakaszon az úttestet javították. Amikor P. J. megpillantotta ezt az akadályt, annak kikerülése végett tehergépkocsijával az úttest közepe felé kitért, azt megelőzően irányjelzőkészülékét balra kimozdította. Ezután történt, hogy a mögötte jövő V- H. az általa 30—35 kilométeres óránkénti sebességgel vezetett személygépkocsival az úttest közepe felé tartó tehergépkocsit beérve, annak előzésébe kezdett. V. H. személygépkocsija a tehergépkocsi előzése közben hátulsó jobb sárhányójával nekiütődött a kerülés közben még ebben a pillanatban is balra tartó tehergépkocsi bal első sárhányójának. P. J. a lökést érezve, hirtelenül jobbra rántotta a kormányt, minek következtében a tehergépkocsi felszaladt az úttest jobboldala mellett húzódó gyalogjáróra, közben azonban elütött két útjavító munkást. Ezeknek egyike csupán jelentéktelen sérülést szenvedett, a másik munkás sérülésének a gyógytartama azonban a három hónapot is meghaladta. P. J. a tehergépkocsit 15 kilométeres óránkénti sebességgel vezette. Amikor az útjavítás miatt balra kellett térnie, ezt a kitérés megkezdésekor az előírt módon jelezte. Előtte a kitérést akadályozó jármű vagy személy nem haladt. A V. H. szabálytalan előzése által előidézett helyzet P. J. számára önhibáján kívül, teljesen váratlanul előállott helyzetben a kormányt jobbra rántva, a tehergépkocsival az útjavítás területére rászaladt és ott két útjavító munkást elgázolt. Hasonló helyzetben ezt meghaladó figyelemnek, körültekintésnek elvárása ellentétben volna a társadalmi felfogással, sőt az ember idegéletének törvényszerűségeivel is. P. J. terhére tehát sem tudatos szabálysértés, sem gondatlanság nem állapítható meg. Következésképpen eljárásának következményeiért büntetőjogi felelősséggel nem tartozik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság P. J.-t az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. 492. 534. A gépjármű által okozott baleset esetében azt kell vizsgálni, hogy a baleset okozati összefüggésben van-e a vezetőnek élet, testi épség közvetlen veszélyeztetését előidéző szabálysértésével. 9 Döntvénytár —