Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 374. pont 121 vezetés. Foglalkozása szabályait tehát olyan értelemben, hogy az büntető eljárás alapja legyen, meg sem szeghette. A további érvelés szerint az alkoholos állapotban történt gépkocsivezetés önálló bűncselekményként éspedig az 55/1953. M. T. számú rendeletben meghatározott bűntettként értékelendő. Mindkét érvelés alaptalan. A gépjárművezetést a bírói gyakorlat a BHÖ. 374. pont alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősíti. A járművezetés mint ilyen a közúti forgalomban külön szabályozás alá esik. A kerékpár és motorkerékpár is jármű, annak a közúti forgalomban való hajtása, vezetése a kapcsolatosan elkövetett szabálytalanság veszélyessége szempontjából miben sem különbözik a közúti forgalomban részvevő egyéb járművek vezetésétől. A kerékpározásra és motorkerékpározásra is a mások életének, testi épségének a védelmét szolgáló szabályok ugyancsak érvényesek. A kerékpározással, motorkerékpározással kapcsolatosan elkövetett szabályszegés alapján a BHÖ. 374. pont szerinti veszélyeztetés megállapítható. A vádlott szabályszegései motorkerékpározással kapcsolatosak. A vádlott a motorkerékpárját alkoholtól befolyásolt állapotban vezette. Az alkoholos állapotban történt gépjárművezetés az 55/1953. M. T. számú rendelet értelmében csak abban az esetben önálló enyhébb bűncselekmény, ha súlyosabb rendelkezés alá nem esik. Az adott esetben azonban a vádlott ittassága olyan mérvű volt, hogy azzal mások életét és testi épségét közvetlen veszélynek tette ki, sőt ezzel okozati összefüggésben baleset is következett be. 858. 511. Aki ittas állapotban vezeti motorkerékpárját, az a foglalkozása szabályait nem gondatlanul, hanem tudatosan szegi meg. A terhelt ittas állapotban vezette a motorkerékpárját. Annak hátsó ülésén a barátja ült. A terhelt a motort bizonytalanul vezette, később pedig felborult vele. A terhelt tehát a szeszesital fogyasztásával és ennek hatása alatti motorkerékpár vezetésével tudatosan szegte meg a Kresz-nek általa ismert és a személybiztonságot védő rendelkezéseit. Ennek a tudatos kötelességszegésnek volt azután a következménye a motorkerékpár felborulása és a hátsó ülésen ülő M. S. életének, testi épségének veszélyeztetése. Ez a cselekmény a helyes minősítés szerint a BHÖ. 374. pontjában felvett bűntett. 745. 512. I. A pszichikai kapcsolat. II. A tudatosság elhatárolása a gondatlanságtól. III. A veszély mint eredmény. I. Az élet vagy testi épség veszélyeztetésének bűntetténél a pszichikai kapcsolatot csupán az elkövető és annak szabályszegést jelentő magatartása közti viszonylatban kell vizsgálni. A pszichikai kapcsolatnak az élet vagy testi épség közvetlen veszélyeztetésére mint eredményre, úgyszintén a BHÖ. 375. pontjában említett további következményekre nem kell külön kiterjednie. A hivatás, foglalkozás, élet vagy testi épség védelmét szolgáló szabályainak tudatos vagy gondatlan megsértése, kötelességeinek elhanyagolása olyan jellegű, hogy az ennek következményeként előálló közvetlen veszélyeztetéssel, sőt ezen túl az emberi élet vagy testi épség tényleges sérelmét jelentő eredmény lehetőségével már az elkövetett szabály-, illetve kötelességszegés alapján általában számolni kell. II. Az ilyen bűncselekménynek tudatos vagy gondatlan voltát az határozza meg, hogy a szabályszegés, kötelességelhanyagolás tudatos (szándékos) vagy gondatlan volt-e. Tudatos (BHÖ. 374—375. pont) a cselekmény akkor, ha az elkövető felismeri, hogy a hivatásának, foglalkozásának szabályai, az azzal járó kötelességei bizonyos meghatározott magatartásra, eljárásra kötelezik, mégsem tanúsítja a