Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

95 Kimondatott egyúttal, hogy az üzl. szab. 67. §-a rendel­kezése joghatályának megállapítása végett nem kell a berni egyezményre visszamenni, mert az üzl. szab. rendelkezései jog­hatályukat csak annyiban kölcsönzik a berni egyezménytől, amennyiben a K. T.-től eltérnek (1892: XXV. t.-cz. 2. §.) az üzl. szab. azonban az elől kifejtettek szerint nem ellenkezik a K. T.-vel. (Az elbírált eset belföldi szállítmányról szólott s ennél­fogva nem a berni egyezmény alapján, mely 1. czikkónek ha­tározata szerint csak nemzetközi áruszálütmányokra nyer alkal­mazást, hanem a K. T. szerint biráltatott el. De kétségtelen, hogy az átvevő felelőssége tekintetében ugyanazon eredményre kell jutni a berni egyezmény alapjáról is, melynek 17. cz.-ke az üzl. szab. 67. $-ával szórói-szóra egyezik. (1897. E. 332.) 182. Dijvisszatérítési igény elévülése. I. Az üzl. szab 61. §. 4. pontjában meghatározott elévülés az e pontban foglalt rendelkezés helyes értelme szerint csak a még el nem ismert dijvisszatóritési igényekre talál alkalmazást. Kitűnik ez a 61. §. 4. pontjához tartozó VII. póthatározmány intézkedéséből, mely szerint a dijvisszatóritési igények érvénye­sítésére megállapított egy évi elévülési határidőbe nem számít­tatik be az az idő, mely a felszólamlás benyújtása napjától a vasút első érdemleges határozata kézbesítésének napjáig eltelt. Nyilvánvaló, hogy reclamátióról s ennek alapján érdemleges ha­tározat hozataláról csak el nem ismert igények esetén lehet szó, a póthatározmánynak a 61. §• 4. pontjával való összefüggése tehát kétségtelenné teszi, hogy az üzl. szab. 61. §. 4. pontjá­nak elévülési szabálya csak az ahhoz tartozó VII. póthatároz­mányban közelebbről megjelölt vitás igényekre vonatkozik. Ennek a döntésnek helyességét támogatja az üzl. szab. 91. §-ának 1. pontja is, mely az ott körülirt igényekre megállapított egy, ille­tőleg három évi elévülést szintén csak annyiban rendeli alkal­mazni, amennyiben a kérdéses igények a vasút által el nem is­mertettek. II. Ha a czimzett a díjtöbblet visszatérítését kérte és a vasút azt kiutalta, köztük elismerési szerződés jött létre, mely az egyez­séggel egy tekintet alá esik. Az elismerési szerződés azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom