Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)
73 bek között kalapácsokat, vésőket, de drótszögeket is az anyag megjelölése nélkül emlit, más áruknál azonban az anyagot is kitünteti p. o. szögek vasból stb. A teheráruk utáni díjszámítás alapelve, hogy az I. osztály díjtételei szerint bármily mennyiség feladásánál mind azon teheráruk, amelyek az áruosztályozás, vagy a külön díjszabások szerint más osztályba nem tartoznak (135. lap) Ennek előre bocsátása után az idézett helyen a fuvarlevélben kiteendő árubevallást illetőleg utalás történik az üzl. szab. 50. §-ához kibocsátott V. póthatározmányra, mely azt rendeli, hogy az áruosztályozásban felsorolt czikkeket az ott használt elnevezésekkel kell megjelölni. Ámde az Y. póthatározmányra való hivatkozás után nyomban azt mondja a díjszabás, hogy csupán a gyűjtő megnevezések, minők az F alatti mellékletben sürün előfordulnak, mint vas és aczéláruk, nem engedtetnek meg, hanem ily gyűjtő elnevezés mellett vagy a helyett a szállítandó áru részletesen megjelölendő, hogy az I. rendes osztály helyett az illető mérsékelt osztály alkalmaztassék. Ezt a rendelkezést példával is megvilágítja és épen a V. 5. tételben felhívott jegyzékből vesz példát, mert ekkép folytatja: „például a „vasáruk" gyűjtőnév mellett vagya h e 1 y e 11 az áru külön elnevezése, mint „reszelők", ..vésők", ..kalapácsok1' stb. teendő ki." Világos, hogy a most említett áruknál nem szükséges (mellett, vagy a helyett) a gyűjtő megnevezés kitétele, mely egyúttal az anyag megjelölésére szolgál, hanem a kedvezményes dijszabás igénybe vételéhez elegendő, ha a feladó a fuvarlevélen ugy jelöli meg az árut, amint az a 305. lapon levő jegyzékben meg van jelölve. Már pedig a drótszögeknél a jegyzék nem jelzi az anyagot ép ugy mint nem jelzi a reszelők, vésők és kalapácsoknál. Ennek könnyen felismerhető oka az, hogy a kérdéses áruk bár más anyagból is készithetők, rendszerint mégis csak vasból vagy aczélbp] előállítva kerülnek a forgalomba. De bármint legyen ez, bizonyos, hogy a drótszög az áru bevallása és osztályozása szempontjából nem vonható más tekintet alá, mint a kalapács, véső, vagy reszelő, melyeknél a dijszabás kifejezett rendelkezése szerint az anyag megjelölése mellőzhető. Sőt ha e részben kétség foroghatna fenn, akkor is a szerződések értelmezésére vonatkozó általános elveknél fogva, a homályos kifejezést a vasút hátrányára kellene magyarázni, mely azt használta.
