Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)
60 személy a társaság nevében való szerződés megkötésére külön felhatalmaztattassók s ez a szerződést a társaságot kötelezőleg végérvényesen megköthesse. (1895. D. 736. Tábla: II. G. 40/96.) 114. A részvénytársaság igazgatója köttette a szerződést, mely — bár az alapszabályok collectivprocurát rendelnek — érvényesnek tekintetett, mert az igazgatóság az eljárt igazgatót a szerződés kötésére felhatalmazta. Ez az ülésről felvett jegyzőkönyvvel volt igazolva, (Tszék 1895. D. 736. Tábla: G. 40/96.) 115. Utazó hivatalnok hatásköre. Egy részvénytársaság, mely gépek gyártásával és eladásával foglalkozik, hivatalnokát utazói minőségben gépeladásokkal bizta meg. A hivatalnok X-et közvetítő ügynökül felfogadta és részére 10 % províziót kötelezett. Minthogy a részvénytársaság elismerte, hogy a gépek iránti vételügyletek közvetítéséért szokás az ügynöknek 10 °/o közvetítési dijat kikötni, a szakértők pedig kimondották, hogy gépeladásoknál közvetítő ügynökök alkalmazása az ügylettel rendszerint együtt jár, a hivatalnok és a közvetítő ügynök közt kötött szerződés a részvénytársaságot kötelezőnek mondatott ki: Mert a részvénytársaság hivatalnokára a K. T. 193. §-a értelmében alkalmazást nyernek a kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó intézkedései, alkalmazandók tehát a K. T. 43. és 45. §-ai, melyek szerint az utazó hatásköre mind azon jogcselekményekre kiterjed, melyek a reá bizott ügyletek ellátásával rendszerint járnak; mert a közvetítő ügynök alkalmazása a gépeladásoknál az ügylettel rendszerint együtt járván, a hivatalnok törvényes hatáskörében mozgott, midőn X-et közvetítő ügynökül felfogadta, ebből pedig következik, hogy annak diját is megállapíthatta s hogy a jogkörét csak akkor lépte volna tul, ha a szokásosnál nagyobb, tul magas dijat igér, s mert a gépek 'iránti ügyletek közvetítéséért szokásban lévén 10°/o közvetítési dijat kikötni, a hivatalnok ezt a szokásos dijat X javára törvényes hatáskörében joggal kiköthette. (1897. D. 508. Tábla : II. G. 106/97.)