Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

49 84. Az ügylethez ragaszkodó eladó kötelessége. Ha a megrendelés faji árura vonatkozik is, az áruk kiválasztásával és elküldésével a kiválasztott és elküldött, tehát már egyedileg meghatározott áru válik a vétel tárgyává; az eladó tehát, ha az árunak a vevő részéről el nem fogadása esetén az ügylethez ragaszkodni kiván, a K. T. 347. és 351. §-ában meghatározott alakszerűségek betartása nélkül el nem adathatja az árut, különben az ügylettől elállottnak tekintendő. Ez utóbbi esetben a megszűnt ügylet alapján egyik fél sem támaszthat kártérítési igényt, az előlegezett vételár visszajár. (1898. E. 94.) 85. Kártérítés az eladó szerződésszegése esetén. A vevő az eladó szerződésszegéséből származó kárát, melyhez a K. T. 272. §-a értelmében az elmaradt haszon is tartozik, a K. T. 353. §-a rendelkezése alapján —• tekintet nélkül arra, hogy fedezeti vételt eszközölt-e vagy sem — nyilván követelheti, mivel a K. T. 356. §-ának nem adható az az értelmezés, hogy ez által az árkülönbözetnek tényleges lebonyolítás nélkül kárként való követelhetése csak az úgynevezett fix-ügyleteknél foghatna helyt, amint állandó birói gyakorlatot is képez, hogy a szakértők által is bizonyított s a kereslet és kinálat behatása alatt alakult kipuhatolt középár és az eladási ár közötti különbözet ugy a fix, mint a nem fix ügyleteknél a szerződésszegő eladó irányában egyaránt követelhető. (1895. D. 563. Tábla: II. G. 67/97.) 86. Kártérítés. Fedezeti vétel. A vevő, ki a K. T. 353., illetőleg 355. §-a alapján kártérítést követel, a vétel tárgyát, habár az piaczi árral nem bir, nem tartozik másoktól beszerezni. A fedezeti vétel ugyanis csak joga, de nem kötelessége a szerződést álló félnek, annak elmulasztása tehát nem foszthatja őt meg kártérítési igényétől. De az sem áll, mintha a vevő az elmaradt hasznot csak annak kimutatása mellett igényelhetné, hogy ő az árut már előre, harmadik személynek adta el és ennek nem szolgáltathatta ki, mert maga sem kapta meg. Aki nyilt üzletben árusit, számithat arra, hogy árui rendes körülmények között a szokásos üzleti 4