Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

84 Kimondatott: hogy a bizományosnak az árut a K. T. 372. §-ának rendelkezéséhez képest nyilvános árverésen kellett volna eladnia s hogy a megbízó a szabad kézből történt eladás eredményét magára nézve irányadónak elfogadni nem tartozik. Minthogy azonban a megbizó maga is beismerte, de a dolog természetéből is következik, hogy a sertések a hosszú utazás alatt súlyban, a hatósági intézkedés folytán pedig értékükben is vesztettek, az eladáskor tehát a beszerzési árat elérni nem lehetett: kimondatott, hogy a bizományos jogosan követelheti a megbízótól a külömbözet megtérítését, mert különben nem kapná meg azt, amit ő — ki a vele szerződő eladónak a beszerzési árat tartozik megfizetni — az ügyletre fordított. (1897. J). (583. Tábla: II. G. 2/903.) 48. Rejtett hiba. Alperes a felperestől kátrányfestéket vett. A vételár iránt indított perben azzal a kifogással élt, hogy a vett kátrányfesték teljesen használhatatlan volt, mivel azt az eső lemosta és hogy e miatt a tetőzetet, amelynek befestésóhez az felhasználtatott, újból kellett festeni s azt vitatta, hogy az árunak ez a hibája csak annak felhasználása után vált felismerhetővé, hogy erről felperest értesítette, s hogy az árut felperesnek rendelkezésére is bocsátotta. Kimondatott: Ha az árunak rejtett, oly hiányai vannak, amelyek az átvételkor az áru megpróbálása utján sem ismerhetők fel azonnal : helyi ügyletnél is a vevő a K. T. 348. §-a alapján az ügylettől elállhat és okozott kárának megtérítését az eladótól követelheti abban az esetben is, ha a K. T. 350. §-ának esete fenn nem forog és a vevő az árut kifogás nélkül vette át, de a K. T. 349. §-ában meghatározott katáridőn belül annak hiányáról, mihelyt azok felismerhetőkké váltak, az eladót azonnal értesítette. Ha a rejtett hiba olyan, amely az árunak megpróbálás utján azonnal nem, hanem csak annak felhasználása után lesz felismerhetővé, a kifogás még a felhasználás után is joghatályosan megtehető, feltéve, hogy a K T. 349. §-ában meghatározott határidő még le nem járt, vagy ha lejárt is, de a 350. §. esete forog fenn. (1897. D. 733. Tábla: II. G. 138 97.)