Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)
104 kossága nem szünteti meg a szállítmányozó felelősségét, mert őt csak a csomagolásnak kívülről fel nem ismerhető hiányai mentik. (1897. D 332.) lí>N. Szállítmányozó fuvarozási ügylete. Egy budapesti bútorgyáros Budapestről vasúton bútorokat küldött Breznóbányára egy ottani szállítmányozó czimóre a végből; hogy a szállítmányozó Breznóbányáról Polonka községbe tovább szállítsa a küldeményt a bútorok rendelőjének. A szállítmányozó a bútorokat Breznóbányán a vasúttól az átutalt fuvardíj kifizetése mellett átvette, a szállítást Polonkára teljesítette s itt a bútorokat a fuvardíj beszedése nélkül a megrendelőnek kiszolgáltatta, azután pedig a kifizetett vasúti fuvardíj és a Polonkáig való szállítás fuvardija erejéig a feladó butorgyárost megperelte. Keresetével elutasittatott. Mert annak a szolgáltatásnak tárgyát, melyre a közte és a feladó között létrejött ügylet értelmében vállalkozott, a helyváltoztatás eszközlése képezte, ez pedig magában foglalja és kimeríti a fuvarozási ügylet lényegét, az ügylet tehát, melyből követelést származtat, fuvarozási ügyletet képez ; ámde ily körülmények között, — mint utolsó fuvarozó — a K. T. 412. §-a értelmében előzőinek a fuvarlevélből kitűnő követeléseit érvényesíteni s ezek jogait, különösen a zálogjogot is gyakorolni tartozott, ezt azonban nem tette, hanem az árut a fuvardíj beszedése nélkül kiszolgáltatta, minek következtében K. T. 414. §-ához képest előzője, a feladó bútorgyáros elleni visszkereseti jogát elvesztette. (1898. E. 142.) 199* Szállítmányozás — nem fuvarozás. Azok a szabályok, melyek a fuvarozásra vonatkoznak, nem alkalmazhatók a szállítmányozási ügyletre, hanem erre, amennyiben a törvény különös intézkedést nem tartalmaz, a bizományi ügyletre vonatkozó törvényes intézkedések az irányadók. (K. T. 391. §.) Ennélfogva az által, hogy a szállítmányozó azon utasításhoz képest, melyet megbízójától kapott, az árut egy harmadik személynek adja ki, közte és ezen harmadik személy közt jogviszony egyáltalában nem keletkezik. A törvényes zálogjog alapján, mely azonban magára a dologra vonatkozik (dologi jog) a
