Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

98 tatása után világosan kijelentik, hogy a perelt követeléseket a vasút ellenében fenntartani nem kívánják, ez a lemondás a felperesre is kihat, aki ennélfogva a dijtöbbletek visszatérítését a vasúttól nem követelheti. Lehetséges ugyan, hogy a megbízók lemondásukkal a fölperesnek kárt okoztak s e miatt a felperesnek felelősséggel tartoznak, ez azonban a vasútra s az ellene indított perre nem tartozik. (1898. D. 357.) — Ellenkező határozatot lásd: (1897. D. 334.) 1S(>. Incasso-megbizás. A megbizás vagy arra irányul, hogy a megbízott a saját nevében; vagy arra, hogy más t. i. a megbízó nevében végezze a reá bízott ügyletet. A kereskedelmi forgalomban az incasso-megbizás rendszerint arra irányul, hogy a megbizott saját nevében ineassálja a megbízónak künn levő követelését. Hogy ez áll a dijvisszatéritési igényeknél adott incasso-megbizásra is, mutatja az, hogy az üzl. szab. 61. § ához tartozó VIII. póthat. a) pontjában előirt levelekkel (egyszerűen kereskedelmi értesítő iratokkal) melyek az ineasso-megbizást magukban foglalják, szokás mindjárt kiadni az engedményt is, de mutatja az is, hogy a levelek alapján a vasút, ha a reclamatiónak helyet ad, nem a megbízónak, hanem egyenesen a megbízottnak javára szokta kiutalni a visszatérítendő dijat oly értelemben, hogy azt a megbizott a maga nyugtájára, tehát saját nevében vehesse fel. Az említett levelekben foglalt megbízásnak értelme ennélfogva az, hogy a megbizott saját nevében incassálhat, amiből következik, hogy az e czélból szükséges bíróság előtti lépéseket is a maga nevében teheti meg. Ezzel szemben az 1868: LIV. t.-cz. 353. §. 2. bekezdésére hivatkozni nem lehet, mert az idézett törvényhely mint alaki szabály azért nem nyerhet alkalmazást, mivel a megbizott nem más nevében, hanem saját nevében lép fel keresettel, amenynyjben pedig anyagi szabálynak tekintetnék, a későbbi keresk. törv. által hatályát vesztette, mivel ennek 288. és 311. §-ai szerint keresk. ügyekben a megbizás érvényességéhez annak